Forduljak pszichiáterhez vagy egyszerűen túlvállaltam magam? Nem bírok a gyerekeimmel foglalkozni csak minimális mértékben, nem bírok erőt venni magamon és alig várom hogy elkezdődjön az óvoda.

lehet, hogy nem vigasztal amit most leírok, de lehet, hogy csökkenne a bűntudatod, ami úgy látom az alapja annak, hogy nem érzed jól magad...nekem egy szem tündéri kislányom van, és a születése óta depressziós vagyok, a terhesség eufórikus volt, azonban ahogy kibújt a pocakból, elütött a vele járó felelősség, megfelelés, az életem megváltozása, a korlátoltság, a párom hiánya, mint egy 10 tonnás kamion...hogy soha nem lesz már olyan mint régen...szerencsére nem tudtam belesüllyedni, mert fantasztikus családom van, így 8 hós kora óta el tudtam menni egy héten 1-1 órácskára vásárolni, barátnőzni, mert nem bírtam otthon ülni..most, 2-3 éves kora között hullámokban rám-rám tör mert elköltöztünk anyuméktól, a párom még többet dolgozik, és olyankor én is, mint ahogy te is leírtad, csak ilyen "ridegtartásban" tudok vele foglalkozni. Sajnos én is megvárom, míg eljutok arra a pontra, hogy nem bírom tovább, szétszakít a fájdalom, hogy rossz anya vagyok...és akkor erőt veszek magamon, és hívom tesómat, a barátnőmet, vagy bárkit, hogy vigyázzanak rá, és megyek olyan dolgot csinálni, ami feltölt, amitől felpezsdülök. Ezen sajnos csak Te tudsz változtatni...át kell értékelned a gondolataidat, és kitörölni a beidegződéseket. Szerinted minek örülnek jobban a gyerekek? Ha egész hónapban egy fásult, kiégett anyuka van velük, vagy ha hónapban eltűnsz a színről pár órára, vagy 1-1 napra, és egy üde, játékos, türelmes, szeretetet adni képes anyuka vigyáz rájuk? megfontolandó...de ehhez neked kell felállni, és megtenni a lépéseket, nem beleragadni, mert az állapotodon igen is csak te tudsz változtatni. Lehet, hogy az első alkalmak nem lesznek olyanok amikor elmész, mint amikor előttük mozdultál ki, én is a mai napig többször hazatelefonálok, helyzetjelentést kérek. De ez normális :) kitartást, és sok erőt és bátorságot kívánok Neked, és legfőképp ne legyen bűntudatod! A gyermekeid biztosan így is imádnak , hiszen Te vagy az anyukájuk ;)

Nagyon sajnállak téged jó lenne ha leírtad volna hány évesek azok a gyerkőcök.Nézd írasd be bölcsibe, oviba. és mintha válaszaidban úgy olvastam volna, hogy suliba is jár egy. Szóval ha nincs otthon egy sem , persze csak egy időre gondoltam, többet pihenhetnél . Fodrász napozás, lakás átrendezése, vásárlások , kádban gyertyafénynél zene mellett pihenés. Ennél rosszabb anya már nem leszel, mert így sem vagy az. Te sokat foglalkozol így is velük, ezét is vagy fáradt. És így szétesve is rájuk gondolsz ugye, hidd el ha egy rövid időre szakemberekre bízod őket és akár vállalsz egy 4 órás melót is ahogy előttem ajánlották meglátod lassan lesz erőd és örömöd a gyermekeidben. Legyen erőd és bátorságod változtatni! És ne foglalkozz a falu szájával, nem ők érzik kimerültnek magukat.Sok sikert!