Anyukám lehet, hogy depressziós? Aggódom érte, nagyon szeretem.16/L
Szerintem anyukám depressziós(sok jel arra mutat és nem is csodálom ha az..).
A szüleimnek már régebben amikor kisebbek voltunk már akkor is voltak anyagi problémáik.
Anyának rossz volt a régebbi melója,de nem a munka miatt,mert azt szerette volna,de a kollégái csaltak,hazudtak,kihasználták.....stb...
anya most januártól volt munkanélküli akkor sokszor ment oda hozzám és nekem eltudta mondani a problémáit,mindig meghallgattam. Sokat veszekedett vele az apa,az anyagiak miatt,és anya már úgy érezte,hogy "apa" már nem szereti,ő mondta nekem,én erre csak azt mondtam,hogy ő is nagyon feszült és ideges,ahogy én is (akkor én is dolgoztam,még suli mellett is,hogy besegítsek)szóval sokszor én nyugtattam meg anyát,és én voltam az akinek nyugodtan elmondhatta a problémáit,és tanácsokat is adtam neki,bár nem vagyok pszichológus,de szerintem jól esett neki,hogy elmondhatta nekem a problémáit.Engem meg nem zavart,pedig természetesen én is nagyon stresszes voltam-vagyok a suliban utáltak,aztán elfogyott az önbizalmam,meg nekem is rossz volt az ami anyának is....
amikor anya megnézte,hogy felvették-e akkor én is ott ültem mellette és mindketten nagyon izgultunk,és amikor megláttuk,hogy mit ír az üzenet akkor mindketten nagyon megörültünk. :)
júniustól már dolgozott egy pszichiátriai otthonban,aminek nagyon örülök,azt mondja,hogy tetszik neki a munka,és vannak jó sztorik is. :)
eleinte még nehezen ment neki mármint,még egyáltalán nem volt hozzá szokva,mert nagyon fárasztó a munka.
Reggel 4:20-kor kel,mert korán indul a busz és egy óra az út odáig, és még sokat kell sétálnia a busz meg állótól.
és munka után még haza jön..... szóval a korán kelés miatt is nagyon fáradt.Mire haza ér én felseprek,elmosogatok,főzök,takarítok ,meg ilyenek,mivel apa is sokat dolgozik és edz is ezért a házi munka az enyém,de amikor anya haza ér akkor nincs megelégedve a sok takarítással....
Van a Balatonon egy nyaralónk és most onnan jár ki dolgozni,mert onnan csak 20 perc az út és elég 6-kor felkelnie és hamarabb "haza" is ér.Anya nem szeretné,hogy amikor ő kint van akkor mi is kint legyünk,mert azt mondja,hogy nyugalmat szeretne.
Amióta az anya dolgozik azóta nem beszélünk egymással,kivéve amikor rajtam vezeti le a feszültségét.
Volt olyan amikor fontos lett volna anyával beszélnem,de nem akart meghallgatni,és még többször próbáltam vele beszélni,de nem hallgat meg,vagy azt mondja,hogy most hagyjam..ezért már hiányzik a társasága,nagyon.
én nem vagyok depressziós,de rendszeresen van rossz kedvem,szinte minden nap,és nem tudok aludni,napi 3-4 órákat alszom (a sok gondolatok nem hagynak aludni)
és főleg most ebben az időszakban jól esne tőle egy-két ölelés.
hát írtam,hogy a feszültségét rajtunk tölti ki,keres valamit ami miatt leszid,néha jogtalanul,de nem veszem magamra,aztán természetesen megkér dolgokra,hogy menjek el boltba meg ilyenek,de ez nem beszélgetés,és amikor itthon is van olyan érzésem van mintha nem lenne itthon vagy "az anya ott maradt a melóhelyén".
és az nem élet,hogy dolgozik,hazajön,idegeskedik,még akkor is felseper ha már fel van....gépezik és alszik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!