Már nem az vagyok, aki régen elvesztettem Önmagam?

Őszinte leszek, nem tudom. Én 35 vagyok, és ugyanezek a tüneteim, pedig szeretem a férjem, lassan 5 éve vagyunk együtt. De már nincsenek barátnőim, nem fordítok annyi időt a hobbimra (nem a férjem hibája, ő bíztat, hogy menjek, csináljam!).

A munkám is jó.

Csak valahogy belefásultam abba, hogy korán felkelünk, dolgozunk, későn hazaérünk, vagy főzünk, vagy nem (mindenben segít), tv-zünk, lefekszünk, felkelünk... kezdődik előről.

Azt hiszem, erre mondják, hogy jó dolgomban nem tudom, mit csináljak... de valami mégsem olyan, mint régen...

Még annyi, hogy persze tudom, hogy az normális, hogy változik a világ, változunk mi is, nem a változás a baj, hanem hogy úgy érzem, én is negatív irányba változtam. Semmihez nincs kedvem, állandóan fáradt vagyok (nem fizikailag, hanem az a "mindenki hagyjon békén, elegem van" fásultság), régebben sokkal nyitottabb voltam stb.

1.