Internet függőségből kiút? (Részletek lent)
A nap 24 órájából kb. 10 órát gép előtt töltök, aminek nagy része netezéssel megy el. Terület: sok céltalan böngészés, egyik link után a másik, chat MSN-en és hasonló üzenő programokon, mások blogjainak olvasgatása, kommentezés.
Ez sajnos már a munkámra és baráti kapcsolataimra is kihat, ugyanis háttérbe szorultak :( .
Már sokszor elhatároztam, hogy nem kapcsolom be a gépet, amíg bizonyos teendőket meg nem csinálok,vagy hogy mással foglalom le magam, de végül mégis a gép előtt kötöttem ki...és sajnos rövid időn belül. Mert úgy érzem, nekem ott "kell" lennem online.
Régebben céltudatos voltam, nagy akaraterővel, de most már az sincs. :(
Azt kérlek ne írjátok, hogy mondjam fel a netszolgáltatást, dobjam ki a gépet, stb.
Komoly tanácsokat kérek, mert ez csak rosszabbodik.
Van olyan, vagy ismerős, aki ebből kikerült?
Hogyan sikerült?
24/L
Hasonló cipőben járok... Mondjuk nekem korlátokat szab, hogy határidős munkáim vannak, és egy idő után muszáj azt csinálnom. Viszont nehezíti a helyzetet, hogy itthon dolgozom, úgyhogy senki sem nézi mit csinálok éppen...
Ami bevált, hogy kiragasztottam egy cetlit a gépemre, amire ráírtam a netezéssel kapcsolatos fogadalmamat (max. napi 1 óra net). Ez egy pár hétig segített!
Amúgy meg azt hiszem, csak egy módon lehet ezzel megbírkózni, a másfajta, érdekesebb elfoglaltságokkal. Kirándulás, vacsi a barátoknál, filmnézés, könyvolvasás (mennyivel jobb, mint a monitor!), stb. Lényeg, hogy történjen velünk valami, és minél többet beszélgessünk! Mert szerintem a neten is ezt keressük, az érdekességeket és az emberi kapcsolatokat. Csak sohasem elégül ki ez a vágyunk, mert egy virtuális mosoly nem ugyanaz, mint egy valódi... Ezért megszállottan netezünk tovább... Keresünk valamit, amit itt sohasem találhatunk meg.
Hát nekem is voltak problémáim ezzel, de szerencsére anyukám mindig hatást gyakorolt rám. Ez volt az érettségi évem és nagyon fontos volt felkészülni a vizsgákra testileg-szellemileg, ezért muszáj volt csak tételdolgozásra használnom a gépet. Mostanában már nincsenek problémáim. Amióta az érettségimet letettem az asztalra azóta sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, nem is netezek annyit, mert itt van a párom és a párkapcsolat nagyon fontos. De régebben én még a családom is kijátszottam éjjelente hogy netezhessek. Aztán öcsémnek könyörögtem szégyenszemre, hogy ne köpjön be anyunak amiért fiúzok a neten. :D De nem lett baj belőle, mert minden azzal oldódott meg, hogy leraktam valamit az asztalra és találtam egy párt, aki mellett boldognak érzem magam. Muszáj elmenni fagyizni, sétálni, vagy akár egy út a Tesco-ba késő éjjel, akármi. De a lakásban rohadni... az a legrosszabb. Nyár végén úgy érzem nem is volt nyaram, depresszióval kezdem a sulit. Kinek kell ez....
Sok sikert tényleg, nem egyszerű de ha adsz magadnak egy esélyt a kimozdulásra csodás lehetőségek tárháza fog várni. Te is még fiatal vagy, ne szalaszd el a nagy lehetőségeidet. ;)
18/L
Én is függő voltam. Nem bírtam le állni az internetről. De a barátnőim segítettek kitalálni a függőségből a szüleimmel együtt. pszichológus-hoz is kellet járnom sajnos. Segített is. (:
18/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!