Miért vezethet öngyilkossághoz a pszichológussal
folytatott szexuális kapcsolat?
Figyelt kérdés
Megértem, hogy terápiában nem egészséges baráti/érzelmi/szexuális kapcsolatot kialakítani terapeutánkkal, de valahol olvastam, hogy az utóbbi öngyilkosságba is hajszolhatja a pácienst. Miért?
2012. júl. 5. 18:57
1/5 anonim válasza:
Szerintem a szakítás a lényeg. Az embernek egy lelki válságban kell valaki, akibe kapaszkodhat. Ha a pszichológus objektív, akkor kívülről néz téged, nem érintett, bármikor fordulhatsz hozzá, nem ítél meg, egy partner nem ilyen. Ha kapcsolatod van vele, akkor megtud bántani. El tud hagyni. Nem lehet egyszerre társ és kívülálló.
Ez kicsit olyan, hogy a józan ember a részeggel nem veszekszik, mert látja, hogy nincs értelme, de két részeg ember bármin összekap.
2012. júl. 5. 19:11
Hasznos számodra ez a válasz?
2/5 anonim válasza:
Mert ez a legsúlyosabb visszaélés szerintem. A kliens segítséget kér, alapvetően függő helyzetben van és ezzel visszaélni semmilyen körülmények között sem szabad. A terápiás kapcsolat kereteiben és minőségében más, mint a legtöbb emberi kapcsolat, ebben - nem véletlenül - keretek és szabályok vannak. Ezekbe egyszerűen a szexuális kapcsolat nem fér bele. A szakembernek ezt tudnia kell (az Etikai Kódex ezt is részletesen szabályozza).
2012. júl. 6. 00:43
Hasznos számodra ez a válasz?
3/5 A kérdező kommentje:
Köszi a válaszokat!
Mind igaz, amit írtatok. De számomra tényleg az a legfurcsább, hogy ha mégis történik valami (netán a páciens kezdeményezésére létrejön valami intimebb kontaktus, amire a pszichológus nem lép fel egyből erélyesen), az miért lehet olyan veszélyes, hogy az öngyilkosságba hajszolja a klienst?
Az a fele oké, hogy így nyilván nem lehet terápiát tartani.
2012. júl. 6. 18:08
4/5 anonim válasza:
Az, hogy öngyilkosságba hajszolja a klienst, ebben az értelemben azért ennyire egyértelműen nem igaz. De az igen, hogy erősen károsíthatja a személyiségét. A terápia speciális kapcsolat. Sokféle indulatáttétel és viszont-indulatáttétel működik ilyenkor. Régi sebek szakadnak fel. A szakembernek kötelessége, hogy tartsa a határait. A segítő kapcsolat aszimmetrikus: a segített a problémája folytán szükségszerűen kiszolgáltatott helyzetben van. A segítő (pszichológus) szerepénél fogva domináns helyzetű - és ebből a szempontból a terápia fajtája gyakorlatilag lényegtelen. Kimondva vagy kimondatlanul, de ez a hatalmi pozíció az alapja annak, ami miatt a kliens sebezhető és sérülékeny (és persze a problémája miatt is, amivel a segítőhöz fordult). Itt nem csupán arról van szó, hogy a segítői szerep tisztasága nem működik és ezért a terápiás folyamat zavaros lesz, hanem olyan érzelmi-indulati szinteket generál egy ilyen kapcsolat, ami csak megnehezíti a kliens helyzetét - emellett ott van a kliens saját problémája is persze. Így egyszerre két problémával kell megküzdenie, amiből a másodikat maga a segítő kapcsolat generált. A kötődés, az indulatáttétel a terápiás közegben egészen másként működik a kapcsolat jellegénél fogva és ezt a terapeutának pontosan ismernie kell. Nem szabad egy egyébként is sérült vagy problémákkal küzdő embert a terapeutájának szexuális kapcsolatba sodornia. Ez az ő felelőssége, még akkor is, ha a kapcsolatot a kliens akarta. A szakembernek tisztában kell lennie azzal, hogy a segítő szerepe pontosan meddig és milyen módon terjed ki - és azzal is, hogy hol az a határ, amit egyszerűen nem szabad átlépnie. És igaz, erélyesen fel kell lépnie, meg kell húznia a határokat még abban az esetben is, ha a kliens a kezdeményező.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!