Nem akarok ember lenni. Mit tegyek?
Elsőre abszurd kérdésnek tűnik, és valójában az is. Miért is ne akarnék ember lenni? Fejlettebbek mint a Föld többi teremtménye, van öntudatuk, érzelmeik, művészetük, képesek alkotni... De a mindennapokban az emberi élet nem áll másból, mint ideiglenes célok utáni hajkurászásból, melyek teljesítése után újabb célokat tűzünk ki. A legfontosabb dolog az emberi életben -szerintem- az, hogy választ kapjunk kérdéseinkre. De az igazán lényeges kérdéseinkre sohasem kapunk választ. Az olyanokra, melyek túlmutatnak létezésünk pár évtizedén.
Én szabad akarok lenni. Szabad az emberi test korlátaitól, szabad a társadalom normáitól, szabad a rövid élet, a fizikai távolságok korlátaitól, szabad a saját maguk által fölénk rendelt "vezetők" által szabott korlátoktól, melyek csak saját céljukat szolgálják, és csak kisebb részben a közjót. Szeretnék választ kapni a kérdéseimre, szeretnék maradandó dolgokat alkotni, amelyek sokáig fennmaradnak. Szeretnék sok jót tenni az emberekkel, és -legfőképp- szeretnék sok mindent tudni, és sok mindent látni. De az emberek meghalnak és elporladnak, életművük feledésbe merül, senki nem ad nekik választ kérdéseikre, s esélyük sincs arra, hogy bármi fontos dolgot csináljanak. Nem is beszélve arról hogy rengeteg dolog van, amit nem nézhetek meg, mert más korban élek, vagy épp túl messze vagyok, és sosem lesz esélyem megtekinteni.
Én ennél többre vágyom, mivel eredendően kíváncsi természet vagyok.
Ezért nem akarok ember lenni. Az utóbbi időben eluralkodott rajtam ez az életérzés, s nem tudok mit tenni. Tudnék mit csinálni, sokat szórakozom, dolgozom, de egy belső hang mindig ott van, aki azt mondja, hogy "minden amit teszel, fölösleges".
Kérdezhetitek, hogy "jó-jó, de mi itt a kérdés?". Kérésem van. Cáfoljátok meg a gondolatmenetem, hívjátok fel a figyelmem olyasmire, ami fölött elsiklottam, hogy megnyugodjak.
(Félre ne értsetek, nem akarok öngyilkos lenni, csak éppen többre vágyom az emberi létnél. Más lenne a helyzet ha egy multimilliárdos lennék, aki sokkal több dolgot tehet meg, de nem az a helyzet. Túl sok a zárt kapu.)
Az lenne a szép ha mindenki boldog lenne azzal ami van neki
(a fejlődésnek tudom ártana)
Javaslom legyél ganajtúró bogár, egy szargolyóval eljátszik egész nap.
Ha a pénz utáni hajszából és a mókuskerékből van eleged, akkor csak költözz ki egy elszigetelt helyre, erdőbe, víz mellé, építs egy kis házat és ültess, horgássz.
Ha maradandót akarsz, ott a művészet.
Ha jót akarsz tenni, akkor tanulj tanulj tanulj, irány az orvostudomány és addig le se állj amíg nem fedezel fel súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségekre gyógymódot, prevenciós oltást, gyógyszert stb.. amivel életeket menthetsz. Ha eléggé hajtasz, akkor találsz támogatókat a kutatáshoz. És ha te nem is éred meg, hogy sikerüljön, lehet hogy a te kutatásaid segítségével lesz meg később az áttörés.
Sokat akarsz látni? Utazz. (Aki a pénzre hivatkozik, annak üzenem hogy van vonat is meg két lábad. :)
És semmi sem felesleges amit teszel. A kőművesek, konyhásnénik és a postások sem azok. Mindenkinek van helye ezen a földön és minden munka szolgál valamit. Ha nem így lenne akkor nem is léteznének.
töröld magad facebookról. akkor nem leszel ember :D
csak viccelek :)
embernek lenni jó és nem tudsz más lenni :)
"A multimilliárdos lét alatt nem azt értettem, hogy limitált szériás sportkocsikkal járnék, ötcsillagos szállodákban szállnék meg és estélyekre járnék a többi trógerrel, hanem szponzorálhatnám azokat, akiknek megvan a lehetőségük az új dolgok felfedezésére, az emberiség látókörének tágítására (kutatók pl.). Valamint én is lehetőséget kapnék arra, hogy saját magam végezzek kutatásokat igen magas szinten."
Ezen az utolsó mondaton akadtam fenn főképp. Ahhoz, hogy kutatásokat végezz, nem kell pénz. A különböző tudományágakat autodictata módon is meg lehet tanulni. Csak egy könyvtári olvasójegy kell hozzá. Minden csak akarat kérdése. Ezeken a dilemmákon én is végig mentem-megyek, de nem szabad befásulni. Igenis hinni kell, hogy a céljaidat, akármennyire is elérhetetlenek, el tudod érni. És ha eléggé hiszel benne, eléred. Túl magasra tetted a lécet, de ez egyáltalán nem baj, ameddig boldogan küzdesz a céljaid eléréséért és nem elkeseredve. Az én életcélom nagyon kicsi korom óta, hogy polihisztor legyek. Józan ésszel belátható, hogy ez aligha teljesíthető. De mégis, küzdök, teszek érte, ez a cél életben tart nap mint nap és ha még valahol mélyen érzem is magamban, hogy elérni nem fogom, meggyőzöm magam arról, hogy de mégis. És így már van értelme az egésznek. Tegyél te is így. Szedd össze, hogy mit akarsz az élettől és hogy azok eléréséért mit kell tenned, majd kezdj bele. Válj az életcéloddá.
Nahát, kérdező, nagyrészt leírtad a gondolataimat!
Remélem, a kérdés kiírása óta már milliárdos lettél, mert szívesen besegítek :D
Nekem az jött le a felvetésedből, hogy te úgy szeretnél korlátok nélkül élni, mindent elérni és mindent tudni, hogy azért ne kelljen megszenvedni, megdolgozni. Van rá megoldásom: lizergsavas dietilamid, minél nagyobb dózisban.
Egyébként meg nem irigyellek, sőt, szánlak. Jobb lesz neked, ha ennek mihamarabb véget vetsz.
Utolsó: te miből gondolod, hogy pillanatnyilag nem teszek nagy erőfeszítéseket? Ugyanolyan ember vagyok, mint te, kemény dolgozok,
Illetve nem értem, hogy milyen "tenni valamit"-ről beszélsz, holott én a puszta emberi lét által támasztott korlátokat utálom, amik ellen semmit sem tehetünk. Jól hallottad, leszarom a gazdagságot, számomra a szellemi és lelki értékek fontosak, ezért utálom ezt a globalizált, anyagias világot.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem törekedek a lehetőségeim bővítésére, illetve a saját és családom sorsának jóvátételére. Szinte biztosan állíthatom, hogy jobb anyagi helyzetben vagyok, mint te, elég rendesen meg is dolgoztam azért, hogy gondtalan legyek, ám számomra nem a vagyon, hanem az általa elérhető béke számít.
A gyermeteg arroganciád és primitív, anyagi világnézeted az egyik ok, ami miatt én viszont téged tartalak szánalmasnak. Nagyon jópofa volt a megjegyzésed, remélem, egyszer valamelyik rokonod követ el hasonlót, kíváncsi lennék, akkor is ilyen vicces fiú lennél.
Remélem itt vagy még... Szóval sikerült rendesen kiakasztanom téged, látom. De örülök neki, most már biztosabban tudom, mi a problémád valójában.
Erre a problémára pedig túl sok vígasztalót nem tudok mondani, a már említett LSD-n kívül: marad a "küzdés maga", mint az emberi lét célja. Bár ha az emberiségen végignézünk, (pl. a technikai fejlődés) megfigyelhető, tehát van fejlődés. Ha ebben nem is vesz részt minden egyed élete során, talán egy leszármazottja igen. Ja, meg ott van a pillangó-effektus. Szóval fel a fejjel!!!
Üdv!
Én is ugyan így vagyok vele.De az fontos (mint a bibliában) hogy ha akkora a hited mint egy mustármag akkor egy hegyet is képes leszel elmozdítani.Tehát az a fontos hogy higgyél magadban.Mert az elme irányít!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!