Megoldás lenne magam mögött hagyni mindent és egy másik városba költözni?

14:46

"Ezt hogy érted?"

Pl.: nevetséges pedantériának tartod, hogy az anyukád heti 7 napon át reggeltől estig takarít, vagy hogy az apád szerint mindent márpedig ÍGY kell csinálni és nem ÚGY. (Hogy fogod azt a kést, fiam?) Eleged lesz ebből az idegbetegségből és elhatározod, hogy más legyél. A szobádban rendetlenség uralkodik, a ruhád rendezetlen. De pl. a munkában meg pont olyan pedáns és kényszeres leszel, mint az anyukád. - Ebből ki lehet jönni jól is és rosszul is, és nyilván nem 100%, hogy így lesz, csak nagy az esélye.

"Te úgy gondolod, hogy mindenképp egyetemre kell menni? Nem is számít milyen szak?"

Egyetemre járni bármilyen szakra jobb, mint nem járni egyetemre. Jó szakra járni jobb, mint rossz szakra. Jó egyetemre járni jobb, mint rossz egyetemre.

"Lehet, hogy nem tudok összehozni annyi pontot amivel bekerüljek.. és akkor mi lesz? :)"

Akkor bekerülsz oda, amit 2. helyen jelöltél meg. A mi időnkben legalábbis volt olyan, hogy többet is be lehetett jelölni. Sőt, régen felvételi is volt, tehát az érettségi nem jelentett egy életreszóló "végzetet". Hogy most milyen a rendszer, azt nem tudom, de a lényeg persze: bekerülni. És rossz helyre bekerülni jobb, mint sehova.

"Sokkal jobbnak látom törekedni, valami bombasztikus dolog felé, persze közben tanulok is."

Tudod, mit jelent az a szó, hogy bombasztikus? :))) Na ezt kell elkerülni, a bombasztikus dolgokat.

"De miért?"

1) mert amit tanulsz, az valószínűleg hasznos

2) még ha amit tanulsz, az nem hasznos, akkor is jobban mutat a cv-dben egy egyetemi végzettség, mint egy érettségi, mert két dolgot jelent: (a) hogy képes vagy olyan tartós szellemi megerőltetésre, mint egy egyetem elvégzése, (b) hogy valószínűleg már nem mész el a munkahelyről, hogy tanulj.

"Ott találkozni fogok különleges emberekkel vagy mi?"

Nincs olyan hely, ahol "különleges emberekkel" lehet találkozni, mert a különleges azt jelenti, hogy ritka. Nincs olyan hely, ahol különleges emberek egymás hegyén-hátán nyüzsögnek. Nem, nem ilyen egy kutatóintézet, és nem, nem ilyen egy művészeti vagy irodalmi társaság sem. Viszont hamar rá fogsz jönni, hogy a "különleges emberekkel találkozás"-nál 1000 érdekesebb és hasznosabb dolog létezik.

De ha már mégis az ismerkedési lehetőségeket nézzük: reálos szakokon nagyobb a haverkodás, mint a bölcsészeknél vagy a közgazdászoknál. Menj a műegyetemre, ha barátkozni akarsz, és kerüld el a jogi egyetemet. (Amúgy is műszaki diplomával mész a legtöbbre)

"Igen, különleges emberekkel való élethelyzetek és izgalmas szituációk átélése."

Ezt a "szituációk átélése" izét, a "különleges emberek"-kel együtt 10 év múlva érdektelen kérdésnek fogod tartani. Persze az ifjúság varázsa, hogy az ember hisz ezekben, és ha hozzájut neki "különleges"-nek tűnő emberekhez és helyzetekhez, akkor azt marhára élvezi. Majd a pesti egyetemi éveid alatt reméljük, ez sikerül is.

"különleges ember lehet bárki ha annak látod"

Akkor ezzel az egész elmélet már össze is omlott. Ha attól különleges valaki, hogy annak látom, tehát a "különlegesség" nem az ő objektív tulajdonsága, hanem az én szubjektív kivetítésem, akkor a "különlegesség élményét" nem a "különleges" személytől kapom, hanem én magam csinálom magamnak és egy furcsa közvetítésen át adom magamnak. Hát ez végülis igaz :))), de akkor menj be a falud kocsmájába, nézz ki magadnak egy jobb testű nőt, projiciáld bele a különleges egyéniséget, és már meg is van a nyári programod. Nem viccelek, komoly a javaslatom. És ha lefekszel egy falubeli nővel, aki nem olvasott Rilkét, többre mész lelki fejlődés és élmények területén, mintha nem fekszel le egy pesti nővel, aki olvasott.

"Különleges személy lehet egy nő is, de egy tömeggyilkos is egyaránt."

Oszt mi a különleges a tömeggyilkosban? Hogy ugyanazt érzi, mint mindenki más esetleg egy forgalmi dugóban vagy sorbanálláskor, csak neki kihagy az önkontrollja és meg is csinálja azt, amire más csak gondol? Ez minimális eltérés az átlagembertől.

"ez lehet hogy csak a te egyéni rajongásod x-y témák irányt"

Az emberi kapcsolatok, mármint egészséges emberek között, faék egyszerűek, és az emberi életek is elég egyszerű sémák szerint alakulnak. Pár száz történet ismétlődik, ez az ún. "élet" és az azt leíró irodalom tartalma. Ezzel szemben a tudományok baromi bonyolultak, gondolati sémák tízezreit kell elsajátítani ahhoz, hogy meglegyen a PhD-d. Tehát itt egy objektív különbségről van szó. Aki érdeklődő és értelmes ember, az agyilag hamar kinövi az ún. "élet"-et (megcsalta-e Juci a Bercit a Bélával) és más dolgok érdeklik.

"minden élet más egy kicsit"

Kezdesz demokrata lenni? Egyébként igaz, hogy minden élet más egy kicsit, közelről. Távolról nézve meg elég hasonlók. Viszont ebből az következik, hogy mindenki "különleges", csak közelről kell nézni. Durván leegyszerűsítve, ez utóbbi nézési módot hívják egyébként szeretetnek, de a szerelemnek is van ilyen hatása.

"Kicsit gáz, ha az ún. "élet"-et csak annyinak látod, hogy megcsalta-e Juci a Bercit a Bélával :DDD Csak viccelsz ugye? :D"

Egy vicc sem CSAK vicc :))) De miért tettem idézőjelbe az "élet"-et? Mert nem az életről, hanem az "élet"-ről beszéltem. Az élet, az persze több, mint az "élet", mert hálistennek benne vannak a tudományok is :)))