Nem neembírom tovább. jobb lenne feladni?!
..a helyzet most ,napi minimum egy óra bőgés -kilátástalanság ,rémálmok. Rengeteg pszichológusnál jártam már ez alatt a 10 év alatt -és azt a kínzó fájdalom rossz érzést nem tudtam magamban megszüntetni. Iszonyat nehézség barátokra találnom és ha sikerül is megtartani nem tudom a kapcsolatokat, általában csak kihasználnak utána nem keresnek. Nem érdekel már semmi sokszor felszívtam magam -de most nem megy már. Fogalmam sincs mi érdekel ,és mi az amit nem elvárásból csinálnék ,ami újra előhozná a pánikbetegséget. Ha kicsit jobb időszak van összeszedem magam ,megint rájövök h ez ál-boldogság és h senkit nem érdekel mi van velem naés úgyis vége lesz, és megint magamra maradok .De mindezt egy reményteli folyat előzi meg. másoknak könnyű h önazonos életet éljenek, én nem tudom mit csinálnék szívesen mert amiben tehetséges vagyok az se érdekel. Nem járok sehova mert nem hív senki sehova. utálom már h csak a könyvek vannak. ÉS a belső magány leírhatatlan . Nem tudom mit tegyek ? van munkám de ott is bénának érzem magam és utálom már az egészet ...-lehet ki is rúgnak .mindenhol el magányosok .. -fáj ..legszívesebben meghalnék.
ha bármit teszek csak azért h ne mondják egy lúzer senki vagyok, de nem magamért és igy belső nyugalom nincs.nem nem találom a helyem ...valaki.. kérem segítsen .
Én kemény fizikai munkát javaslok és sok szexet.
Rájössz, hogy az életben vannak egyszerű, természetes örömök is, nem csak mesterséges környezet.
Talán ezt az összetett, felelősséget igénylő világot nem neked találták ki.
Semmi baj, ne aggódj, ez normális. A depresszió a fogékonyság jele. Előszörre nyugodj meg.
Aztán redukáld le az életed egy olyan környezetre, ahol építő munkát tudsz végezni. Költözz falura, és ültess növényeket, gondozd őket. Segíts bevásárolni az öregeknek, vigyázz a szomszéd gyerekeire. Tarts egy háziállatot, csak NE KUTYÁT vagy MACSKÁT, hanem haszonállatot. Nyulat, például. Gondoskodj róla.
Érezd, hogy hasznos vagy minden nap.
Talán ebben a formában tényleg nem ér semmit az életed.
De a jó hír, hogy adhatsz neki célt.
Úristen, kb. mintha én írtam volna! Tuti, hogy az egyetlen bajod a magányosság. Nekem is sokszor van és szörnyű!! Ha sokáig van akkor én is úgy érzem beleőrülök!
Arra kéne rájönni, hogy miért vagy magányos (én magamról tudom, legalábbis sejtem). Nem lehet, hogy tudat alatt tartasz (bizonyos) emberektől. Nekem ilyen gyakran van, már kinézetre beskatulyázok mindenkit és aki nem felel meg, attól (tudat alatt) direkt el akarok távolodni, minél kevesebbet a közelében lenni. Pedig néha nagyot tévedek, mert nem olyan az ember amilyennek képzeltem. És sajnos sok ember akad fenn a szűrőmön. Plusz a hülye méltóságom nagyobb annál, hogy bárkire egy kicsit is ráerőltessem magam (pedig ezt sokan megteszik) ezért mindig azt várom, hogy más jöjjön oda, más kezdeményezzen.
Írj ha ismerős valami abból amit írtam!
21:55 ez a beskatulyázós pontosan így van .És tuti h ez ilyen védekező mechanizmus. meg persze tényleg van olyan jelenség is h egyszerűen akik közeledtek pl az utóbbi időben ,csak fárasztottak nem volt türelmem és nem érdekeltek igazán .de akit én fejtegettem volna aki nekem lett volna érdekes azt meg én nem érdeklem ,és ez nem csak párkapcsolatra igaz .DE ez is csak egy jelenség ..és én is ilyenkor úgy reagálok h totál visszahúzódok a magam kis világába.
Írj privát ha gondolod ,szívesen beszélgetnék Veled !!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!