Hogyan változhatnék vissza?

Ugyanolyan már soha nem leszel. Az ember folyamatosan változik, egy régebbi személyiséget, gondolkodásmódot visszakapni teljesen ugyanúgy lehetetlen.

Én úgy másztam ki a depresszióból, hogy egy közeli barátommal nagyon részletesen kibeszéltünk mindent, ami nyomaszt. Egy egész napos beszélgetés egy jóbaráttal hidd el, nagyon sokat tud segíteni. Könnyítesz a lelkeden, a tanácsok, amiket kapsz pedig segítenek túllépni a bajokon. Azt is be kell látnod, hogy az élet sohasem rossz. Minden csak nézőpont kérdése. Ha minden rendben van az életben, akkor is lehet úgy szemlélni a dolgokat, hogy a végén egy megkeseredett ember legyél, és ez fordítva is működik: ha minden romokban hever, az élet akkor is tele van apró ajándékokkal, szépségekkel, csak észre kell venni. A depresszió velejárója (nálam legalábbis) az, hogy ha valamiért mégis jó kedved van, akkor úgy érzed, becsapod magad, merthogy neked nem szabadna ebben a helyzetben boldognak lenned. Ez viszont butaság. Mint mindenki más, te is megérdemled a boldogságot. A külső dolgoknak nem szabad, hogy hatalma legyen afölött, hogy belül hogyan érzed magad. Minden, ami az elméden kívül van csak akkor hat a gondolkodásodra, a hangulatodra, ha te hagyod. Ha körülötted minden szar (kétlem), akkor csak annyit kell tenned, hogy nem hagyod, hogy elrontsák a kedved. Semmi külső dolognak nincs joga befolyásolni azt, hogy hogyan érzed magad. Hatalma is csak akkor van a hangulatod fölött, ha te hagyod, hogy legyen.

Állj le egy pillanatra és gondolj mindarra, ami szép és jó még ebben a nehéz helyzetben is. Meríts erőt mindebből. Ami pedig rossz, azt gyűjtsd egy kupacra, guggolj fölé és sz@rj rá egy embereset. Tökéletes soha nem lesz az életed, így a rossz dolgokkal az egyetlen, amit tehetsz, hogy nem foglalkozol velük. Zárd ki az életedből. Realizáld, hogy "ja, ez van", de ne menj tovább. Ne vonj le a dolgokból messzemenő következtetéseket.

És meditálj. Komolyan mondom, használ. Nem egy furcsa keleti vallásos dolog a meditálás, amit csak hívők csinálhatnak. Nem. Mindenki képes rá és nagyon jó hatással van a testi-lelki békességedre. Tegyél be valami nyugodt, lágy zenét, szólj a családodnak, hogy most ne zavarjanak fél-egy óráig, mert meditálsz. Ülj le egy kényelmes testhelyzetben, csukd be a szemed és zárd ki a gondolataid. Ezt úgy tudod a legegyszerűbben megtenni, ha egy semleges dologra koncentrálsz, vagy gondolatban valamit folyamatosan mondasz, mantrázol. (pl én ezt szoktam: "tökéletes harmóniában vagyok saját magammal és a környezetemmel") De ezt rád bízom. Nem is kell úgy csinálni, ahogy én írtam. Az a lényeg, hogy amikor meditálsz, zárd ki valahogy a külvilágot és a gondolataidat teljes egészében. Meg fogod érezni, hogy mennyire jó hatással van a hangulatodra. Egy fél-egy órás meditáció után érezhetően jobb kedvvel folytatod a napodat. Lehet, hogy sok embernek furcsán hat, de nyugodtan el lehet mondani annak, aki tud róla, hogy csak szükséged van egy kis nyugalomra, amit így tudsz elérni a legjobban. Vagy csináld közvetlen alvás előtt. Vagy legalább próbáld ki. :)

Bízom benne, hogy mihamarabb kikerülsz ebből. Nyugi, nem fog örökké tartani. :)

Szia!

Őszinte leszek,, szerintem mindenképpen érdemes kilépned abból a párkapcsolatból, ami csak fájdalmat okoz neked. Tudom, hogy nem egyszerű feladni a szerelmet, de az egész életed többet ér egy fiú kényénél-kedvénél!

Ami pedig az állapotodat illeti, jó hírem van: előbb utóbb elmúlik! Nagyon sokan kerülnek tizenéves korukban egy-egy komolyabb mélypontra, de ez igazából sosem tartós.

Az hogy az ember mennyit jár bulizni, egyáltalán nem jellemzi azt, hogy mennyire boldog / vidám. Egyébként a zárkózottság sem feltétlenül negatív jelző (hiába mondod), sok ember eleve annak is született (híres művészek, írók tudósok, stb.) De ami téged illet, úgysem maradsz ilyen, hiszen az alaptermészeted más.

Este pedig mindig gondolj valami szépre! Persze egy 16 éves leánynak már hiába mondanám hogy mondjon magának egy mesét; de tényleg jót tesz az embernek ha nem a saját korlátain tépelődik, hanem elengedi a fantáziáját. És nem a bánatait. Egy kicsit tudatosabbnak kell lenni, és menni fog. Nem szabad a rosszra gondolni.