Miért játszok szerepeket, miért játszom el folyton hogy sírok?

Ilyet én is szoktam csinálni. Én voltam is pszichiáternél (többnél is), ennél több tünettel, mégis azt mondta, semmi bajom nincs, úgyhogy most gyakorlatilag minden kezelés nélkül vészelem át nagy nehezen a pánik- és szorongásrohamaimat.

Ne menj pszichiáterhez, semmi értelme.

Valószínűleg az alap kommunikáció hiánya vagy nehézsége miatt csinálod. Minden embernek "gyárilag" szüksége van rá, hogy kifejezhesse az érzéseit, kommunikáljon emberekkel. Mivel neked ez nem megy, így adod ki.

Próbálj kapcsolatokat létesíteni, még ha nehéz is, minél többet.

Én is javaslok egy jó kis pszichológust, vagy terápiát, az mindig segít.

Nem tudok rólad eleget, de ezek a dolgok az élethez tartoznak, van aki erős, van aki sikeresen tetteti magát erősnek. A szerep hozzátartozik az életünkhöz, ahogy a magány is. És az is, ahogyan te reagálsz egyes dolgokra. Ha csak vidám, erős emberekkel lenne tele a világ mit ne mondja unalmas lenne. Fogadd el magad és a neked tetsző szerepeidet,mert így van ez jól. Ne aggódj.

Olvasgass önismereti, önsegítő könyveket, nagyon sokmindenre rá fogsz jönni pl arra is, hogy mennyiféle tünet létezik, és egy se illik rád teljesen. Akármit is harsog a média, te így vagy te, és így illeszkedsz a világ gyöngyszemei közé.

Ha nem lennének szürke emberek, senki sem tűnne ki közülük, ha nem szeretnél ilyen lenni értsd meg magad és változtass, azon amin kell. De az se baj, ha így jól érzed magad. :)

Az előző válaszolhoz mg annyi, hogy bármilyen pszichomókushoz kerülsz, sose engedj gyógyszer kezelésnek, mert semmit sem használ, csak árt.

Magadra számíthatsz leginkább ezt ne feledd. :)

Szerepeket általában mások előtt szoktak az emberek játszani, nem magukban.

Egyértelműen az a bajod, hogy magányos vagy, nincsenek barátaid (akiknek elsírhatnád a bánatodat, ha épp arra lenne szükség...) Ezen kellene változtatni - nyiss az emberek felé, próbálj barátságosabb lenni, ha szólnak Hozzád, pozitívan reagálj. Ha vannak régi barátaid, keresd fel őket, találkozzatok.

ilyet néha én is szoktam,elképzelem hogy beszélgetek azzal a fiúval aki tetszik :$ bár sírni nem szoktam,csak ha szomorú vagyok....

13L