Személyiségzavar vagy mi lehet?
Az egyik haverom teljesen kiszámíthatatlanul viselkedik. Egyik pillanatban tök jól elbeszélgetünk, a másikban eszébe jut hogy utál, meg legszívesebben elköltözne egy másik városba, hogy véletlenül se találkozzunk. Mindezt persze kb. 10 s leforgása alatt, én nem tudok mit kezdeni a helyzettel, ekkor ha utazás közben vagyunk képes órákig hozzám sem szólni, csak lógatja az orrát és bámul ki az ablakon, aztán mintha misem történt volna újra "normális" lesz. Egyre többször emlegeti, hogy nem akar senkit magának, csak háziállatokat meg növényeket, mert így legalább nem fog csalódni az emberekben, mindezt 23 évesen gondolja így. Ha valaki nem úgy viselkedik vele, ahogy azt ő előre várja, akkor abban az emberben csalódik, miközben semmi olyat nem tesz az illető amivel kiérdemelné. Ezért azt is egyre többször felhozza, hogy felesleges volt olyan közel kerülnie egyes ismerőseihez/barátaihoz mert úgy is csalódni fog bennük és le akarja építeni a kapcsolatait. Ehhez hozzátartozik, hogy ezekkel az emberekkel ált. nagyon jól érzi magát.
Nagyon hamar és indokolatlanul féltékeny lesz pl: az egyik közeli ismerősének unokája fog születni, és ő már előre látja, hogy elfogja az ismerőse hanyagolni az unoka miatt. Emlegeti, hogy szívesen megverne úgy igazán, ez megint olyan amivel nem tudok mit kezdeni, mert nem nézném ki belőle, meg az okot sem értem. Úgy tűnik néha mintha "konfliktusfüggő" lenne. Bármilyen probléma merül fel az életében, mindenre azt mondja, hogy lesz*rom, majd megoldódnak maguktól, ez valami menekülés lenne...?
Egyes emberekért képes rajongani, máskor meg nem beszél velük, és "utálja" őket.
Sajnos sok lehetőség áll fenn. Az egyik a skrizofrénia, a másik a mániákus depresszió. Az első esetben gyakran nem emlékszik arra mit is csinált, mert személyiségek között vált, a másodikban inkább csak folyton valami célt keres, ha azt megtalálta, akkor egy darabig boldog, majd kifogy a szufla, magába zuhan.
Mindkettő olyan, hogy orvosi segítség nélkül nehéz rajtuk túlvergődni.
Végy egy diktafont, vedd föl amiket mond. Majd kérd tőle nagyon kedvesen, hogy magyarázza meg neked, miért mond egymásnak ellentmondó dolgokat. Ha azt állítja, hogy nem is mondott ilyesmit, akkor mutasd meg a felvételt, és mehettek a dokihoz. Ha nem tud rá magyarázatot, és fenntartja a jogot a véleménye változtatásához, akkor az inkább depresszió gyanús - ilyen esetekben tényleg el kell döntenie mit akar az élettől, kitűzni egy célt, és felemelt fejjel arrafelé tartani. Ha ez nem sikerül magától, akkor szintén irány a doki - bár sokan leélik így az egész életüket, azért rengeteg eset öngyilkosságban torkollik.
Köszönöm a választ, nem hangzik túl jól. Még eszembe jutott, hogy az evéssel is ez van. Van olyan nap/hét amikor naponta sokszor sokat eszik(unalmában, mert ez már kiderült) és még ezután is éhes, másik napon/héten meg eszik napi egyszer és azt mondja nem éhes.
Ez megint egy ellentmondás.
"Az első esetben gyakran nem emlékszik arra mit is csinált, mert személyiségek között vált,"
Az nem skizofrénia, hanem disszociatív személyiségzavar.
De ez azért nem annyira durva, hogy egyből ilyen súlyos kórképeket dobáljunk. Ahogy a kérdés is felveti ez inkább valamilyen személyiségzavar lesz, a borderline-nak is jellemzője a társfüggőség, és a negatív "mindenkiben csalódtam" attitűd váltogatása, az erőszak vagy azzal fenyegetés.
Elnézést, ha úgy tűnt, mintha szakember lennék, nem ez volt a szándékom, és én is azzal kezdtem, hogy sokminden lehet, de ezekből csak kettőt fejtettem ki jobban.
Sokakkal találkoztam, akik szenvedtek minenféle ptoblémákkal, és igenis a kibeszélés, a szembesítés, és az orvos bevonása is segít.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!