Érdemes még élnem?
elkeseredett az életem...:/
munkám nincs, még tanulok, ezért nagyon pénzem sincsen semmire...szegények vagyunk, szüleim mindnet megtettek értem eddig, de már ők sem tudnak többet, és nem is várhatom el....21 éves vagyok, a saját lábamra akarok állni, de sehogysem megy...:/
Szerelmi csalódás is van a dologban...barátnőm megcsal (vagy ha még nem akkor meg fog, mert rossz vagyok az ágyban, és túl pesszimista az életben)
Sosem szerettem még így senkit, mint őt, átkozottul beleszerettem, és elveszítem...és ki miatt,??? saját magam miatt....csak magam miatt...senki hibája nem lesz, csak az enyém...
Egyedül a szüleimet sajnálom nagyon, hogy egy ilyen szerencsétlen gyerekük lett mint én....
Egy érzelmi roncs vagyok, mióta ez a nő bejött az életembe. fogalmam sincs hogy valaha túl fogok e esni ezen a szerelmen, és megállok-e egyszer végre a saját lábamon.
Nagyapám, mikor ifjonc volt, azzal szórakozott, hogy fejeseket ugrált a Tiszába. Felment a hídra, kiszaszerolta, hol van örvény és beleugrott. Az örvénybe. Szép nyugodtan megvárta, míg az örvény leviszi egészen a folyó aljáig, majd pehely könnyedén kiúszott oldalt.
Volt aki nagyon félt, ezért kötelet kötött a derekára és úgy ugrott bele az örvénybe. Volt, aki kapálódzott és ki akart úszni. Volt, aki megfulladt, mert pánikba esett és úszni kezdett, miközben lefelé húzta a borzalmas, sodró erő.
Ha beugrott volna Buddha, ugyanezt tette volna.
Gondolom érezhető a párhuzam.
A szorongás, a depresszió, a magány, a fóbiák, minden pszichés nyavalya, lehúzza az embert a mélybe. Lehet kapálózni, sikongatni, pánikba esni, de semmi értelme.
Engedd el magad, szépen, nyugodtan. Éld meg a legalját, érj el a legaljára, onnan már csak egy út van és az kifelé, majd felfelé vezet.
Bocsi,tudom hogy nem sok keresnivalóm van ennél a kérdésnél,mert még csak 14 éves vagyok,de ma olvastuk Hemingway Az öreg halász és tenger c. könyvét,és találtam benne valamit,ami megragadta a figyelmem.
˝- De hát az ember nem arra született, hogy legyőzzék - mondta. - Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni. ˝
Milyen világ ez??Mindenki fel akarja adni??
a tékasztoris blogger csaj nagyapjáról van szó, de a kedves válaszoló jókor, jó helyre linkelt!!!!
depresszióval küzdök már mióta... de ez azért jót tett a lelkemnek, még így is, hogy ez egy amolyan "konyhabölcselet"...de helyt áll. kvára...
köszöntem
Ez a gond a szerelem nevű baromsággal, mert függője lesz az ember, és nem képes leszokni róla. Addig meg jönnek ezek az idióta gondolatok, hogy nem lehet nélküle élni, stb. Dehogynem lehet, csak te ragaszkodsz hozzá, miközben a kapcsolatnak már vége. Tovább kell állni. Ne magadra legyél dühös, hanem a nődre, amiért megcsal, és nem volt képes megbeszélni veled ezeket a dolgokat, a kapcsolatotok problémáit, nem volt képes melléd állni, és segíteni, ez azt jelenti, hogy nem is igazán szeretett téged. Legalábbis ez az én véleményem.
Érdemes élned, már azért is, hogy találj jobb valakit magad mellé, aki segít legyőzni a problémáid.
Tehát választhatsz: vagy leragadsz egy halott kapcsolatnál, vagy tovább állsz, és keresel egy újat, amiben talán megleled boldogságod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!