Kigyógyult fóbiásoktól kérdezném. Van-e vki, aki erős
fóbiában szenvedett egykor, de önerőből, akár
szakember segítségével leküzdötte? Kinek hogyan
sikerült? Kogniciós viselkedésterápiára járok, nagyon
nagyon bízom a gyógyulásban és nagyon akarom is.
Nagyon nehéz rettegésben élni én is tudom.:S Szinte eltávolodtam már a valóságtól és mert a félelmeim miatt inkább "bezárkózok"..
A szakember hogyan segít neked? Lehet nekem is kell majd valaki mert nem bírom.
2012. febr. 24. 23:56
Hasznos számodra ez a válasz?
12/17 anonim válasza:
is*
2012. febr. 24. 23:57
Hasznos számodra ez a válasz?
13/17 anonim válasza:
Pókfóbiám volt kiskorom óta. Nem mertem a wc-be bemenni csak úgy ha anyám előttem megy és körbenéz tiszta e a levegő. Aztán egyszer már felnőtt koromban a melóhelyen kilyukadt a melegítőnacim a combomnál, ami épp rajtam volt(varrónőként dolgoztam). Gondoltam egyet és bevarrtam a lyukat fekete cérnával, mert az volt kéznél. De mivel a gatya világos volt, ezért hogy ne legyen olyan csúnya, lábakat varrtam a lyukra. Végül azt vettem észre, hogy egy pókot varrtam oda, jó nagyot. Eleinte megrettentem a látványra, de tudtam, hogy ez nem bánt, mert nem igazi. Aztán már megszoktam az egész látványt. És láss csodát, azt vettem észre, hogy már az igazi pókok sem zavarnak. Persze ha egy termetes példányt meglátok nem mondom hogy nem áll fel a szőr a hátamon, de nem rettegek már tőlük egyáltalán. Ez az én gyógyulásom története. Nem tudom máson segít-e, de nekem nagy szerencsém volt azzal a véletlen lyukkal.
2012. febr. 28. 15:36
Hasznos számodra ez a válasz?
14/17 A kérdező kommentje:
én még arra is odafigyelek, h a macskának ne legyenek egeres játékai, m rosszul vok tőlük... :(
2012. febr. 29. 10:27
15/17 anonim válasza:
Pedig úgy lehet legyőzni a félelmet, hogy szembenézel azzal amitől félsz. Szerintem pont jó lenne egy játékegérrel kezdeni, talán lassan megszoknád a látványt. Először nehéz, de idővel könnyebb lehet és segíthet. Persze a pszichológus ezt biztosan jobban tudja.
2012. febr. 29. 14:10
Hasznos számodra ez a válasz?
16/17 anonim válasza:
Nekem is volt időszakom, amikor fóbiába csapott át a pókoktól való rettegésem. De aztán múlni kezdett, amikor magamra lettem utalva. Nem volt kivel megoldatni a pókhelyzetet, vagyis nekem kellett megoldanom, akármennyire is féltem.
És mivel a párom is fél a pókoktól, így legyezgeti a hiúságomat, ha én menthetem meg őt pasi létére tőlük. Persze, most is van olyan nyolclábú, amitől kiráz a hideg, de nem menekülök el előlük és nem kerülget már az ájulás a tehetetlenség érzésétől. És minél több sikerélményem van a pókos helyzetek megoldásából, annál kevésbé okoznak gondot. Meg ott van a racionalitás is, hogy az a pók sokkal kisebb nálam, sokkal törékenyebb és még menekül is. Akkor mitől is félek?! :)
2012. ápr. 4. 00:42
Hasznos számodra ez a válasz?
17/17 anonim válasza:
A fóbiák lénye, hogy azok pszichés gyökerét is fel kell oldani, különben a fóbia "tárgyat vált", azaz legközelebb nem az egértől félsz, hanem valami mástól. Csak a táyg változik, a lényeg, a túlzott félelem megmarad.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: