Lehet türelmességet "tanulni"? Ötletek?

Vizsgálódj, vajon miért érzed magad türelmetlennek?

A türelem az ember boldogulásának, és az emberi kapcsolatok alakulásának szempontjából is fontos tényező. Jelentősége akkor mutatkozik meg, amikor a személyes és a közösségi kapcsolatainkban olyan cselekedetekkel, felfogásokkal, világnézetekkel, értékrendekkel találkozunk, amelyek tőlünk különböznek, vagy velünk szemben állnak. A türelmes embert a nyitottság, az emberi szabadság tisztelete, az egymáshoz való közeledés jellemzi. A türelmetlen ember elnyomja azt, aki tőle különbözik, kizárólagos jogokat követel magának. A türelem eredménye az emberi jogok tisztelete, az értékek sokféleségének elfogadása, a vélemény-nyilvánítás szabadsága, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok kialakulása.

Idéznék valamit:

Nincs még egy emberi tulajdonság, ami annyira szemet szúrna nekem, mint a türelmetlenség. Különösképpen, ha valaki egy embertársával szemben türelmetlen. Ha valakit sürgetünk, annál nincsen nagyobb udvariatlanság. Ha valamit siettetünk, mert nem tudunk tovább várni; ennél nincsen nagyobb ostobaság. A türelmetlen ember a legostobább ember a világon, mert nem tudja, milyen jó érzés learatni egy olyan fának a gyümölcsét, ami csak egyszer virágzik életében. Mert nem tudja, hogy a legnagyszerűbb érzés a dolgokat megvárni – mondta Naga mester.

Naga mestert sok évvel ezelőtt meghívták egy másik kolostorba, hogy töltsön el ott egy kis időt, és ha már ott van, adja át a tudásának egy részét az ott élő fiatal szerzeteseknek. Naga mester eleget tett a felkérésnek, és néhány napi utazás után meg is érkezett a kolostorba. Annak rendje és módja szerint tisztességgel fogadták, majd miután kicsit lepihent, szóltak neki, hogy hamarosan sor kerül a vacsora tálalására.

Naga mester, miután megérkezett az ebédlőbe, leült az egyik üresen álló székre, és várta, hogy az étek elékerüljön. Várakozás közben néhány fiatal szerzetes noszogatni kezdte, hogy ugyan meséljen nekik valami bölcs történetet, adjon számot a messze földön híres bölcsességéről. Naga tiltakozott, mondván mindennek megvan a maga ideje, és most az evésnek érkezett el. Azok azonban tovább faggatták, mire az öreg szerzetes végül beadta a derekát, és azt mondta: „A türelmetlen ember olyan, akár a tél első hópelyhe. Ide-oda szálldogál a szélben, mert sehol nem jó neki. Belül érzi, hogy szétfeszíti valami. Végül földet ér, és akkor elolvad.” A fiatal szerzetesek ámuldoztak, és dicsérték Naga bölcsességét. Végül megérkezett a sok ínycsiklandozó finomság az asztalra.

-Bizony így van ez. Az üres gyomor számára nincsen rosszízű étel – mondta Naga, miközben az első falatot a szájához emelte.