Gyakran rámjön, hogy nehéz az élet, nem tudom, hogy mit akarok pontosan és inkább megölném magam. Hogy lehet ezt megállítani?

Teljes mértékben megértelek, mert én is így érzek.

De az öngyilkos gondolatokat felejtsd el! Próbálj meg mindig valamiből erőt meríteni...tudom ez nagyon nehéz, ha szomorú az élet :( Gondolj arra, hogy a sok rossz után a JÓNAK kell már jönnie! Én is csak ebben bízom, mert ez maradt nekem...segítségem nincs, egyedül vagyok, de erősnek kell lenni!!!

Az igazság az,bármennyire fájdalmas kimondani,a boldogság rajtatok múlik,hogy hagyjátok-e magatoknak megélni,vagy nem.Ti a NEM kategóriába tartoztok.

Mielőtt leszóltok,hogy nah itt egy nagy okos,aki azt hiszi tudja milyen helyzetben vagytok.Nagyjából tudom,bár öngyilkos gondolatok sosem foglalkoztatta.Pánikbetegségem van,ami nem könnyiti meg az életemet.Betegesen félek a haláltól,a betegségektől,és sokszor csak az élet sötét oldalát látom.Nem tudok úgy elaludni,hogy ne a halál járjon az eszemben,már kiskoromban is,amikor szüleim elmentek valahova,vagy csak vártam őket az iskola előtt,és ha késtek egy-két percet,már sirógörcsöt kaptam,mert elképzeltem,hogy valahol szörnyű halálos autóbalesetet szenvedtek,és soha többé nem jönnek haza.Ez megmaradt a mai napig,és azóta még sokmás ilyen hülyeség társult hozzá.Pl az állandóan kiújuló depresszióm,amit nehéz leküzdeni.Serencsére van 3 gyönyörű gyerekem,és egy csodálatos férjem,akik mindig segitenek rajtam,bár nekik erről fogalmuk sincs,csak annyit tudnak hogy pánikbeteg vagyok,ami a túlzott stressztől alakult ki.Nem szedek gyógyszereket,pedig néha kellene,próbáltam háziorvosom által felirt nyugtató szedni,de túlságosan is nyugodt lettem tőle,és nekem az megengedhetetlen,hogy ennyire eltunyuljak a kicsi gyerekeim mellett,úgyhogy muszály volt más módszert alkalmoaznom,ami nekem bevált,hogy amikor kezdem érezni,hogy rámtörnek a rossz gondolatok,elkezdek énekelni,vagy szép emlékeket előszedni a fejembe,de most komolyan.Nekem ez sokat segitett.És mint mondatm a család a környezet sokat számit.Ha nincs senkitek,akikhez fordulhatnátok,akkor próbáljatok meg keresni,embereket,akikkel ha nem is mindennap de egy-héten egyszer egyszer tudtok beszélni,a legféltettebb problémáitokról is.Muszály alkalmanként kibeszélni ezeket magatokból,mert lassan belülről fog szétrágni titeket.