Ez milyen pszichés betegség? Gondolkodok és olyankor nem vagyok tudata, annak hogy magamban beszélek. Iskolában meg mindig szorongok azon is gondolkodom hogy mit mondjak vagy mit ne alig merek mozdulni

Ha nem tudod kontrollálni és bárhol, bármikor előfordulhat, hogy minden ok és előzmény nélkül magadba beszélsz az tényleg egy betegség tünete lehet.

Szerintem keress fel egy pszichiáter szakorvost.

Nem feltétlenül betegség, de manapság az emberek szeretnek betegek lenni, akkor máris érdekesebb személyiségek és van miről beszélniük. Már csak az is szimpatikus, ahogy a kérdésed feltetted. Csak az az érdekes, milyen betegség, felsorolhatunk egy csomó nevet: paranoia, depresszió, skizofrénia, borderline. Miért nem az érdekel, hogyan változtathatsz rajta, hogyan teheted jobbá a helyzeted?

Egyébként a tudás hatalom, és csak az vinne előre. Tudatosítani kéne, hogy ugyanolyan ember vagy, mint a többiek. Mivel többek ők? Egy kicsit tapasztaltabbak és jobban szocializálódtak, lemaradtál tőlük ezen a téren, de ettől még nem kell kisebbrendűségi érzést érezned. Ha a próbálkozásaid kinevetik, vagy leszólják, akkor akkor saját fejletlenségükről tesznek tanúbizonyságot más helyeken: érzelmi intelligenciában különösképp. Viszont könnyen előfordulhat, hogy befogadnak és veled is foglalkoznak, ha nyitsz feléjük. Egyébként ők is ugyanolyan bizonytalanok, mint te, - minden valószínűség szerint, csak kompenzálnak. A lányok úgy, hogy a nőiségüket hangsúlyozzák, leggyakrabban, a fiúk úgy, hogy a férfiasságukat fitogtatják. Nem lenne rá szükségük, ha nem lennének bizonytalanok. Az ordít, aki fél, márpedig általában az ilyen korúak igen harsányak. Te a félelem passzív formáját választottad, de hagyj fel vele nyugodtan. Valószínűleg nem történhet semmi olyasmi, amibe belehalnál, ha ezeket észben tartod.