Megrekedtem. Mit tennétek a helyemben? Hogyan "élnétek túl" ezt a hullámvölgyet, ha Ti lennétek én?

Két éve kezdődött a mélyrepülésem. Egyedül éreztem magam, a baráti társaságom szétesett, a munkahelyemet utáltam,(csak a kollégák miatt maradtam, őket imádom) nem tettem le semmit az asztalra még, amíg mások élik az életüket én úgy éreztem, kiüresedtem. Nincs egy hobbim, egy pasim, célom.

Tavasszal elmentem pszichológushoz, a folyamatos szorongásom, sírógörcseim és álmatlanságom után, de sajnos nem vettem hasznát. Kicsit úgy éreztem, "hülyének néz". Otthagytam.

Nyáron a barátnőm és a barátja révén megismertem egy fiút és hatalmas lendülettel belevágtunk a kapcsolatunkba, habár hétvégi kapcsolat volt. Az első hónap maga volt a mese, minden remekül haladt. Majd ősszel borult az egész. Múlt héten szakítottam vele. Hatalmasat csalódtam benne, de az hosszú lenne most. Imádtam, fülig belezúgtam, de neki én ennyi voltam. Ő azóta mással "kavar", éli a kis életét, bulizgat, azt se tudja, hogy hívnak...(mondom, egy hete szakítottunk).

Azt hittem végre én is boldog lehetek és kilábalok abból az állapotból, de most csak egy szerelmi bánattal lettem gazdagabb...

Komolyan, nem tudom hogyan tovább. Gondolkodom azon, hogy el kéne mennek külföldre(mindig az volt az álmom), de félek, hogy ahhoz nem vagyok elég erős és nem tudom megcsinálni. Hogy tanulom meg a közlekedést, az önállóságot?? De tény, hogy tudom, ez segítene. Az itteni munkahelyemnek úgyis lőttek hamarosan...A barátnőim elköltöztek vagy bepasiztak, max. a fiúhaverokkal mehetnék bulizni, de ott is csak a megszokott arcok. Más lehetőségem nincs a párkapcsolatra ezen a környéken.

Opció volt még a Pestre költözés is, viszont a haver, akivel terveztem a költözést, becsajozott...(meglepő fordulat :))

Ti mit tennétek??

22/L