Lehet még ezen változtatni? Hogyan? (pánikbetegség, fóbiák)

Egy évig tartó pánikbetegségből egyszer már kigyógyultam, ami nem egyik napról a másikra ment, hanem fokozatosan.Ez úgy sikerült, hogy volt egy "kötelező" tanfolyam, amire vállalkoztam, de úgy, hogy anyám kísért oda reggelente, én pedig délben kénytelen voltam egyedül hazamenni.Testileg sokszor nem éreztem valami jól magam, de kibírtam az idegen helyen töltött pár órát és sok kedves emberrel megismerkedtem, pozitív élményeket szereztem és lassan teljesen visszanyertem az önállóságomat.De akkor még nem volt kérdés előttem, hogy újra "normálisan " akarok -e élni.

Aztán elvállaltam egy munkát, minden jól kezdődött, pár hónapig jól mentek a dolgok, de aztán láttam, hogy nem válnak be a munkahelyhez fűződő reményeim, a kollégákkal sem minddel volt jó a kapcsolatom, voltak nagypofájú, utálatos kollégák és elegem lett az egészből.Visszaestem a pánikbetegségbe, ezúttal sokkal súlyosabban.Ismét egy évig itthon voltam, hosszú hónapok alatt rendbe jöttem annyira, hogy már nincsenek rosszulléteim, fizikailag teljesen jól vagyok.A baj az, hogy ennek ellenére nem merek és már nem is akarok kimozdulni és most már nem azért, amiért múltkor, mert a rosszullétektől féltem, most már valami más tart vissza.Nagyon nagy sokkot jelentett számomra az, hogy a munkahelyi rossz tapasztalataim leromboltak mindent, ami hosszú hónapok alatt sikerült elérnem, hogy végre összeszedtem magam.Ez a rossz tapasztalat teljesen elvette a kedvem mindentől.Még a gondolatától is viszolygok,hogy valaha ismét ki kell majd járom muszájból a világba, ami már nem vonz, az emberek meg főképp nem.Nem akarok ismét hülyékkel találkozni, elegem lett.Nem érzek már magamban erőt és inspirációt ahhoz, hogy újra vállaljak efféle nehézségeket és megkockáztassam azt, hogy talán újra visszaesek majd a pánikbetegségbe.

Csakhogy muszáj lenne valahogy leküzdeni ezeket a félelmeimet, mert előbb-utóbb dolgoznom kellene sajnos, az anyagiak miatt, mivel nincs hatékony külső segítségem és nem szeretném, ha nehéz helyzetbe kerülnék a gyermekemmel bármi miatt.

Jártam pszichológushoz.Megtanította nekem a viselkedés terápiát, tehát hogy hogyan próbáljam leküzdeni a rossz érzéseimet, ha kimozdulok egyedül.De még nem mertem vállalkozni erre, szóval nem sokat javított rajtam a pszichológus sem.

Mit gondoltok, hogyan lehetne ezeket a rossz érzéseket, félelmeket,"viágútálatot" legyőzni ?Lehet ezen egyáltalán segíteni? Ha újra elindulnék egyedül a világba, mit tehetnék, hogy ne érintsenek olyan mélyen a külső hatások és semmi se taszíthasson vissza újra a pánikbetegségbe?

A hozzáállásomon, érzéseimen szeretnék pozitív irányban változtatni, de fogalmam sincs, hogyan lehetne.