Őrült volnék? (bővebben lent)
Néha van olyan, hogy egy borzalmas őrültség gondolata (pl belelökni a barátodat a tábortűzbe) egy erős visszaingert vált ki. Ez a visszafolytó inger pedig valahogy felerősíti magát a tettre való ingert és olyan érzésem van mintha belülről szinte két kézzel kéne visszafognom magam, hogy ne tegyem meg.
Pedig nem akarom megtenni, így mégis olyan érzés, mintha erre készülnék, akarnám, és valahogy megkönnyebbülnék, ha végül megtenném. Persze nem teszem meg, sosem tenném, de a hideg ráz ezektől a különös érzésektől és általában a legrosszabb pillanatokban törnek elő.
Érzett már valaki hasonlót? Mennyire gyakori? Súlyosan beteg, vagy mindenkivel előfordul néha?
Nem ilyen visszahúzódóbb, csöndes, egy szóval introvertált tipus vagy?
Azt tudom elképzelni, hogy aki mindig nyel, és magában tartja az indulatait, az kerül ilyen "robbanás közeli" állapotba.
Nem is kell, hogy okod legyen rá. Pont ez az, hogy annyi minden gyülemlett föl benned, hogy nem kell különösebb előzmény, hogy előtörjenek a gondolataid.
Ha belegondolsz a szorongás is hasonló. Van aki szorong a járvműveken, közben valószínű, hogy a valódi szorongásának köze sincs az utazáshoz.
nagyon valószínű, hogy elfojtás az oka. nem kell ahhoz visszahúzódónak lenni, hogy az ember elfojtson dolgokat. ha nem fojtanál el semmit vagyis szabadon megélnéd és elfogadnád mindazt, amit most nem, nem "kísértenének" ilyen gondolatok, mert egyszerűen nem lenne minek kísérteni.
de nyugi, ez elég emberi, nem leszel ettől őrült. kevés az esélye, hogy bárkit a tűzbe löknél, csak az emberek szeretik feszegetni a határaikat...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!