Undorodom magamtól, hogy változtassak az életemen, mert a csőd fele tartok?!

Én is ilyen 'mindent átjáró' jellegű problémával küzdök.

A pszichoterápia és a családállítás kombinációja által találtam meg azt az utat, ami gyökeres változást hoz.

Barátaiddal nem lehetne megbeszélni mi bánt?

Az öngyilkosságot felejtsd el, az senkinek sem jó, főleg nem neked!!!!

A gyerekvállalással kapcsolatban meg lehet most így vélekedsz, de ha meglenne a baba, tuti másként állnál a dolgokhoz.

Én is voltam ilyen érzésekkel, mikor tanultam. Ellógtam a napot, húztam az időt, csak ne tanuljak, másnap meg stresszeltem csak nehogy dolgozat legyen,csak nehogy feleltessenek, ma este tutira tanulok, csak most ne legyen gáz. Naná, est eszembe se volt tanulni. aztán én is mint most te, rájöttem ez nem lesz jó így. És szinte kényszerítettem magam, hogy suli után tanulás. Eleinte nehéz volt, de lassan csak célt értem. Próbáld meg leszögezni, mik azok amiket az nap megfogsz csinálni és tartsd magad a tervhez. Kis idő és könnyebb lesz. Akár le is írhatod. de ésszerűen, mindig csak annyit tervezz, ami meg is valósítható. Mert az sem jó ha túl sokat akarsz egy nap megcsinálni. Az s frusztrálja az embert ha nem sikerül a tervet betartani. Csak egy ötlet, hátha bejön!

"Kihez forduljak? mások is vannak így?"

Természetesen vannak. Fordulj pszichológushoz. A főiskolát, ha már ennyit fektettél bele, fejezd be.

Lehet, hogy a pszichoterápia segít megtalálni önmagad és elhatározni, hogy mit is akarsz az életben. (Az is lehet, hogy nem fogsz ilyen célt találni, de ez sem feltétlenül baj, mert vannak, akik nem kötik le magukat hosszú időre, hanem mindig másba fognak bele. A kérdés ekkor az, hogy ezt el tudod-e fogadni vagy kudarcként éled át.)

Én is ilyen voltam, bár az öngyilkosság elég távol áll tőlem. A gyerekvállalás gonolatát egy időre felejtsd el, nagy valószínűséggel a KÖTELEZŐ dolgok stresszelnek Téged is, ha úgy jönne a baba, hogy nincs rendben minden körülötted, a terhesség is csak egy nyomasztó kötelezettség lenne, amiből nem lehet kiszállni.

A Te életedet nem ismerem, de nálam az volt, hogy gyerekkoromban annyi mindent erőltettek rám, semmi teret, szabadságot nem kaptam csak kötelességeim voltak, hogy mire felcseperedtem, leblokkolt minden, ami kötelező volt. Legyen az a következő vizsga az egyetemen, vagy a mosogatás.

Elég hosszú folyamat volt ezt felismernem, de amint átláttam és elfogadtam, hogy én így működök, már nem stresszeltek ezek a dolgok.

Céljaim mondjuk később se lettek szerintem egyszerűen nem vagyok ilyen típus - de sodort szépen az élet, lett egy diplomám, egy jó állásom, kb évente előléptettek, vettem egy gyönyörű lakást Bp egyik legmenőbb környékén, két hét múlva szülök. Most is hányok persze mindentől ami muszáj, de egyre kevesebb dolog tartozik ebbe a kategóriába.

Hiszen ez az én életem, azt csinálok vele amit akarok, ha nincs kedvem felkelni ágyban maradok, a pasimat meg megtanítottam mosogatni.

Engem is végig foglalkoztatott a gyermekvállalás gondolata, most 30 vagyok és hidd el, szörnyű lett volna, ha nem várom meg, hogy rendződjenek a dolgaim. Nem szülhetsz MAGADNAK, hogy hátha az értelmet ad az életednek, erről olvashatsz Dr Csernus A NŐ című könyvében. Rengeteg lányt láttam, akiknek így lett az amúgy is szar életük véglegesen szar, olyat pedig egyetse, hogy valakinel a szar életét jobbá tette volna.

(Mellesleg a pasi mellett akivel akkoriban jártam, nem is tudtam kibontakozni. Lustának, haszontalannak, céltalannak és kapcsolatfüggőnek éreztem magam.)

Előző vagyok. Nem szentírás, de egy pár dolog ami nekem nem jött be.

Családállítás - mindenki rettentő lelkes amikor csinálja, de később nem láttam senki életében jelentős változást.

Pszichológus - sokáig nem értünk el semmit, aztán lefeküdtem vele, hogy történjen már valami. Szivesen megadom a számát, ha kell egy jó numera :D

Nem az a fontos, hogy mit teszel, vagy mit nem, hanem hogy tudd, mit MIÉRT teszel, így meg tudod érteni magad, el tudod fogadni magad. És a legfontosabb, hogy szeresd magad. Nagyon sok "hibádat" könyebb elfogadnod, ha látod, hogy ezek nem hibák, hanem a személyiségtípusod részei.

Ez pedig sokat segített:

Személyiségtípusok - Önismeret mindenkinek az enneagram segítségével. Szerző: Don Richard Riso - Russ Hudson