Depressziós vagyok, akármit megtennék hogy ne éljek de öngyilkos nem akarok lenni vagyis nem merném megtenni?

kedves utolsó elötti! gratulálok, tényleg csak egy tabletta naponta! és ez szerinted normális így hogy évekig gyógyszert szedsz, én is voltam depressziós, nem egyszer, szedtem gyógyszert is aztán az utólsó alkalommal mikor a doki megint fel akarta írni a gyógyszert közöltem vele, hogy köszönöm nem! és egyedül kilábaltam belőle!!!!!

most én is depressziós vagyok már egy hónapja (idén legalább is) az elmúlt 3 évben minden év ugyan azon szakaszában 6 hónapnyi sötétség borul rám. fiú létemre sokszor apróságokon elsírom magam és minden nap órákon át gondolkodom az öngyilkosságon MINDEN ÉVEBEN!!! voltam már csoportterápián, látott pszichiáter is... és még is minden évben 6 hónapig semmi bajom aztán jön a tavasz és fél évig a wc-re alig van kedvem kimenni,reggelente felkelni,minden ébren töltött percben arra gondolok h mekkora f..sz fej vagyok és h milyen nagy bánatot okoz a szüleimnek h egy ilyen szerencsétlen balf..sz a fiuk és h a testvéreim akik valamikor még számítottak rám a bátyukra de az elmúlt 3 évben olyan vagyok mint egy árnyék és nem tudok szabadulni a negatív gondolatoktól...NA ILYEN A DEPRESSZIÓ!!!!

Érdekes a (volt) párom is tavaszonként hagyott el, legutóbb most májusban, és mindig ősszel jelentkezett. Próbáltam a 3. eset után hatni rá, hogy bírjuk ki őszig, de nem ment. Ijesztő. Ő csak gyógyszert szed, a lelkéhez nem hagy nyúlni. Talán egyedül üdvözítő megoldás nincs, adig kell menni, míg a tiédet meg ne találod. Csak ne add fel. Néhány ötlet: pszichodráma, pszichoterápia, családállítás.