Miért vagyok mindig féltékeny?
Nem párkapcsolatról, vagy szerelemről van szó! Az a röhej, hogy a barátaimmal kapcsolatban vagyok mindig féltékeny. Ha látom, hogy ők jobban jóban vannak, vagy van valami külön, közös témájuk nagyon féltékeny leszek. (Ezt persze igyekszem nem kimutatni.) Józan ésszel tudom, hogy van, akivel én vagyok bizalmasabb viszonyban, valaki másokkal, tudom, hogy nem lehetek mindenkinek én a legkedvesebb, legjobb barátja.. az érzelmeim mégis hülyék.
Mitől van ez? Szeretethiány, kisebbségi komplexus?
Ja, és nem vagyok tinédzser. 21/L
Köszönöm a választ!
Legfeljebb, amiben úgy érzem mindenkitől le vagyok maradva az az, hogy nem vagyok olyan nőies, macás mint a barátnőim többsége. Szóval se a sminkelés, pasizás, divat stb. nem túlzottan érdekel. Így ilyen gonddal, témával biztos nem hozzám fordulnak.. Viszont tudom, hogy így is szeretnek, nem ezen múlik a barátságunk. Ráadásul ilyesmiben nem is szívesen változnék meg, ha az úgyse belső indíttatásból fakad. Nem is hinném, hogy hiteles lennék egy erőltetett „nagyasszony” szerepben. Mégis mindig kísért a féltékenység. Akkor hogy lehet evvel megbirkózni, ha nem találok olyan okot amitől jobban lennék?
Nem hiszem, hogy ez lenne az oka a féltékenységednek, amit leírtál. Régebben énis mindig féltékeny voltam, és igazából néha amikor rossz passzban vagyok, akkor vannak visszaesős periódusaim. De ez általában akkor szokott lenni, amikor nem vagyok elég magabiztos az élet más területein sem, pl szerelmi csalódás után, vagy amikor más miatt sikertelennek érzem magam. Akkor szoktam féltékeny lenni, amikor alapból olyan nem szeret senki sem érzésem van... Szerencsére ez eléggé ritkán fordul elő.
De ezért írtam, hogy magadban kell keresned az okot, nálad lehet, hogy teljesen más, ez most csak példa volt, hogy kb miken érdemes gondolkodni.
Tudod az aki harmóniában van önmagával az harmóniában van a világgal is...
Értem, igazad lehet, csak ezen az "amiben úgy érzed te nem vagy olyan jó, mint a másik" vonalon kezdtem el gondolkodni.:)
Az biztos, hogy harmóniával nem vagyok önmagammal, de ezt valahogy magam előtt sem ismerném be. Próbálok kiegyensúlyozottnak mutatkozni, de benne lehet a pakliban, hogy valójában rettegek tőle, hogy senki nem szeret igazán.
Egyébként járok pszichoterápiára (nem a féltékenység miatt), szóval biztos van összefüggés egyéb problémáimmal. Még csak az a nagy rejtély számomra, hogy az embernek mitől oldódnak meg a gondjai, ha rájön az okára?
Ez számomra is rejtély, de sokszor működik. Lehet, hogy azért, mert sokszor teljes képtelenség az oka a dolgoknak, olyasmi, ami miatt nem is kéne, hogy probléma legyen, és ha rájössz, akkor arra jössz rá, hogy nincs is probléma csak te csináltad magadnak...
De ha magától nem is oldódik meg, onnantól, hogy tudod az okot van esélyed megoldani...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!