Miért szorongok, félek, ha szívdobogást hallok/érzek?

Bocsi de annyira megfogott ez a rímelő kérdés, hogy muszáj volt alkotnom:

Érzések útján:

Érzésünk oly egyedi,

Nincs hozzá foghatóbb érzelmi,

Állapot mely ennyire bonyolult,

De sokak szemében csak testek vagyunk.

Ha érzed belül a szívdobogást,

Különös esemény hatása alatt állsz,

S minden erőfeszítésed hiába,

Ő dobog helyetted s nincs hibája.

Az élet oly kegyetlen s kihívó,

De szívünk olykor strapa bíró,

Lüktető jeleket küld a testnek,

S hogy tettre készen álljunk lesben.

Olykor félünk és szorongunk,

Ez természetes hisz emberek vagyunk,

Meghalljuk belül a szívdobogást,

S felpezsdült vérünk a kihivásra vár.

Légy hát érzéki, s légy hát lelkes,

Lenyűgözve magad körül mindent ami kedves,

Légy hát része te is a boldogságnak,

Szívedre hallgas ki vezet a másvilágba.

(F)