18 éves fiú padlon. Valakinek tipp?

Hidd el, nem Te vagy az egyedüli aki ilyen helyzetben van (tudom, ez nem "vígasz") :(

Az leírásod alapján úgy érzem, az önismereti motivációddal semmi gond nincs - már "csak" egy kis önbizalom erősítési tréning hiányzik hozzá :) Éppen ezért azt javaslom, mindenképpen keress pszichológust, mert biztos vagyok abban, hogy tud segíteni - csak légy nagyon türelmes önmagadhoz és a pszichoterápiához is!!! (nem egyik napról a másikra jön a látványos javulás - sok erőre,türelemre és kitartásra lesz szükséged, de biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog!!! Bízz magadban, és adj időt magadnak!!! Sok sikert!!! :))

Szia!

Hát én lány vagyok,17 éves,nem egy fogpiszkáló úgyszintén,zárkózott,küzd lelki problémákkal,nem átlagos gondolkodással és mentalitással.

Ez sajnos,hogy ilyen vagyok,nekem is okozott problémákat.Most gimibe járok,általános iskolában engem is csúfoltak az osztálytársaim,mára már kicsit javult a helyzet,elfogadnak,de nem a barátaim.Pusztán azért,mert más a gondolokodásom,mint az átlag.De én valahogy már eljutattam arra pontra,hogy nem érdekelnek.Megtaláltam a közös a hangot olyan emberekkel,akiket a többiek szintén nevetségesnek tartanak.De kérdezem én,milyen alapon,mikor semmivel sem jobbak nálunk (pl. barátnőm az évfolyamtársam,holott azt az osztályt az osztályt szó szerint rühelli).Én pl. szó szerint szánalmasnak tartom azt az embert,aki egy buliban részegre issza magát.Igen,én ezt gondolom.És itt a pont.

Szerintem neked meg se forduljon a fejedben az,hogy meg akarsz halni.Nem volt még barátnőd? Még lehet.Nekem se volt még barátom.Nem az a fontos,hogy 120 kilós vagy,hanem hogy belülről ki vagy.Én simán elfogadnálak ilyen külsővel is:)(Ja igen,és nyugodtan felvehetsz rövid nadrágot meg pólót is.)

A lelki sérülések tényleg nagyon le tudják rontani az emebrt belülről.Nincs olyan ember,pl. barátod,szüleid,tesód,akivel erről nyíltan tudsz beszélgetni? Én megpróbálnám még a pszichológus előtt,hátha segít.Ha tényleg úgy érzed,hogy szükséges és a szakember,egyedül nem megy a megoldás,akkor fordulj hozzá,én ezt javasolnám.

Amúgy meg megpróbálhatnál leadni pár kilót,nem? Azt írtad,régebben sportoltál.Folytathatnád nyugodtan.Ha az edzőterem már nem jó,próbálj ki valami mást:)Biztos segítene...

Nem maradtál le semmiről sem az életben,hidd el!Még sok szép éved lehet,ha azzá teszed,másokkal pedig NE foglalkozz túlzott mértékben.Hogy kövér vagy,senkinek nincs joga az orrod alá dörgölni,elhiheted.

Remélem segítettem és kitartást Neked a jövőben:)

Szia!

Nem tudom, hallottál-e az ún. családállításról. Ez egy csoportos tréning, ahol mindenki személyesen elmondja gondja-baját, és közösen megoldjátok. Egyszerűen FANTASZTIKUS, iszonyat sok mindenre képes... Hihetetlen. Ez segíthet. VAGY, pszichológus. Nekem van egy nagyon aranyos pszichológusom, de még nála is átgondolok mindent 2x, hogy azok közül, amit mond, mi az, ami tényleg segít, és mi az, ami nem, ami esetleg még ronthat is a helyzeten... Szóval gondolj át mindent, amit hallasz. Ez persze a családállításra is igaz, és minden másra az életben. Magadra hallgass, tedd azt, ami NEKED jó. Fogadd el Magadat olyannak, amilyen vagy, és ha ez megtörtént, utána állítsd ki Magad elé a célt: le szeretnék fogyni/bármi. Ami pedig minden helyzetben igaz, és korábban is mondták már: az számít, ki vagy belülről. Persze ha nem vagy megelégedve Magaddal "külsőleg", sokkal nehezebb az egész. Ezért javaslom, hogy fogadd el legalább annyira Magad, hogy azt mondhasd, igen, ez vagyok én, ilyen vagyok most, ebből indulok, és igen, olyan leszek, amilyen szeretnék lenni!

Hajrá!!!!!!!!!!!!!!((((:

Nem tudok és nem is akarok "túltenni" az előttem szólókon, de nagyon örülök, hogy értelmes és kedves emberek találták meg a kérdésedet, ami azért fontos, mert nem tévedt ide egy idióta sem, aki el tudná venni az életkedvedet. írtátok, hogy nektek is volt hasonló problémátok. én azért írok, mert nekem soha. se túlsúlyos nem voltam, se nem voltak olyan dolgaim soha, amiért "kiszúrhattak" volna maguknak a rosszindulatú emberek. kifejezetten sok fiúnak tetszettem mindig, ennek ellenére olyan durva önbizalomhiánnyal küzdöttem, hogy voltak napok, hogy az utcára nem mertem kilépni. és mivel én így viszonyultam magamhoz, hiába mondták sokan, hogy ne aggódjak mert szép vagyok, időről időre megtalált 1-2 olyan ember,aki mindig megakadályozta, hogy megpróbáljam elfogadni magamat. ezek a görények akkor jönnek, amikor a legérzékenyebb vagy, így egyszercsak elhiszed, hogy benned van a hiba. engem hiába dicsért meg 100 ember, ha 1(!) azt mondta, hogy csúnya vagyok, sajnos jobban foglalkoztatott a véleménye, mint a többi százé. na ebbe a hibába ne ess bele soha! az emberek rosszindulatúak, és jólesik nekik belerúgni néha abba, aki gyengének tűnik. márpedig aki nem szereti saját magát, az gyengének látszik mindig. 25 éves koromra eljutottam oda, hogy csak azoknak a véleményére kell adni, akik jóindulatúan közelednek feléd, és nem csak gonoszkodni akarnak. Az írásaid alapján egy kifejezetten értelmes és szimpatikus fiú vagy! és ez sokkal fontosabb annál, hogy éppen hogy nézel ki! döntsd el magadban, hogy mostantól változtatsz, mozogj valamit, egyél sokszor keveset, de elmehetsz fogyasztó masszázsra,akármilyen kezelésre, ha esetleg megengedheted magadnak. öltözz olyan ruhákba, amilyenek tetszenek, és hagyd, hogy az emberek a pozitív tulajdonságaidat vegyék észre, mert biztos vagyok benne,hogy bőven van ilyened!:)

18évesen meg eszedbe ne jusson nekem meghalni!!! az azt jelentené, hogy feladtad a harcot, mielőtt megkaptad volna az élettől azt a sok szépet, amit még tartogat. sok sz@r is lesz benne, nem titok, de túl fogod élni mindet! a pszichológus amúgy jó ötlet, ha esetleg az ide íróknak nem hiszel, bár hallgathatnál ránk... :Í)))

És nézz körül az utcán: olyan visszataszító emberek rohangálnak emelt fővel, büszkén, hogy eldobom az agyam! ez ugyanaz, mint amikor a lányok a cicababákat irigylik. semmi nincs bennük,és szegényesebb az életük, mint bárkinek (tudom, mert ilyenek vesznek körül mindennap).

Szóval igenis legyél büszke magadra, vagy legalább olyan értékes, mint bárki más.a kövérség pedig a 21. században legalább olyan természetes, mint ruhát hordani az utcán. a szüzességed miatt pedig ne aggódj,nem maradtál le semmiről (én pont az önbizalomhiány miatt adtam oda túl hamar egy nagyon szemét embernek, csak hogy túllegyek rajta, kár volt...)

Szedd össze magad, ne aggódj semmin, és legyél nagyon boldog! Sok sikert hozzá! :)