Pánikbetegség. Ebből nincs kiút?

Apró,fizikailag teljesítendő célokat tűzz ki magad elé.

Pl ha edzés közben totálisan kifárasztod magad,akkor nincs erőd a negatív gondolatokra.

A pánikbetegségre meg nem jók a gyógyszerek.Csak a lélek az akarat megkeményítésével győzhető le.

",akaratom ellenére,hiába küzdök ellene,megtámadnak a negatív gondolatok,félek,és a rosszullét kerülget."

Hát ez az,pont az a baj,hogy küzdesz ellenük.soha nem fogod legyőzni a félelmeidet ha küzdesz ellenük,mert így a világ végéig üldözni fognak! tudom keményen hangzik,de ez az igazság.nem kell gyógyszer,nem fogsz velük messze jutni,csak elkábítanak,és szétcseszik a szervezetedet.csak a gyógyszergyárak zsebét tömöd vele....én is voltam pánikos,és egyik haverom tanácsolta,aki szintén pánikos volt,hogy amikor jön a félelem,vagy negatív gondolat,akkor ne álljak ellen neki,hanem engedjem át magamon,és kész.elsőre nekem is őrültségnek hangzott,de tényleg működik,átsuhan rajtad fél perc alatt,és eltűnik a szorongás,félelem:)

Igen,ez az átengedős módszer nem rossz.

A Szentfazék című filmben részletesen bemutatják,hogyan kell csinálni.Annál a résznél van,amikor egy házibulin bemutatja az órás trükköt.

A lényege,hogy elfogadod azt a tényt,hogy igenis meg fogsz halni,de elégedetten nézel vissza az életedre.

22:15

Merni kell félni! a pánikosoknak az a problémájuk,hogy nem merik átélni a félelmeiket,nem merik kifejezésre juttatni.pedig önmagában nem a félelemmel van a probléma,minden embernek vannak félelmei,még az állatoknak is,ez hozzátartozik az élethez,ha tetszik,ha nem.De szembe lehet velük nézni,és ezt meg kell tenni,mert nincs más megoldás.A legrosszabb amit tehet az ember,az a FÉLELEM A FÉLELEMTŐL.A pánikosok pont ezt csinálják,de ezzel csapdába jutnak,mert a félelem elől nem lehet kitérni,ugyanis ha valaki menekül előle,akkor ugyanoda jut vissza:vagyis fél....és ez a félelem folyamatosan fenn fog állni,amíg az illető nem tanulja meg átengedni magán a félelmeit.

szóval:én a buszon ültem,mikor rám jött a pánik(sok ember,bezárva vagyok egy buszba,jajj mi lesz)akkor eszembe jutott,amit mondott haverom,és egyszerűen nem engedtem a kísértésnek,hogy küzdjek ellene,megéltem a jelen pillanatot,akkor és ott,úgy ahogy volt,pánikostól,buszostól együtt.ha a legkisebb ellenállást is érzed magadban,azzal se foglalkozz,engedd el! figyeld meg magad az adott pillanatban,hogy van-e benned feszültség,ellenállás.Ne kommentáld magadban negatív gondolatokkal,hogy"jajj,de szörnyű ez,nem tudok rajta túl jutni"csak egyszerűen figyeld meg,és fogadd el,hogy jelen van,de ne azonosulj vele,ne ragadj le vele.csak a jelen pillanat van,ahol rájössz,hogy a félelmed csak illúzió volt.jön és átsuhan rajtad,talán nem kellemes,de hamar elmúlik,és győztesen mosolyoghatsz utána.nem könnyű ezt így szavakban elmagyarázni,mert érezni kell a szitut,de remélem valamit tudtam segíteni.