Pár napja nem szedem a frontin 0,25mg-t, tegnap előjöttek megint a szorongós tüneteim, lehet azért mert nem szedem a frontint?

Nekem pánikbetegség miatt írt az orvos Frontint. Szedtem ia rendesen, de olyan voltam, mintha benyomtam volna egy felest. Nem féltem, remegtem, el tudtam menni boltba, nem akart a szívem kiugrani a helyéről, stb.

Csakhogy a gyógyszertől kicsit le is lassultam, ami elég ijesztő volt számomra. Na, akkor abbahagytam a szedését.

Pár napig minden rendben volt, de akkor olyan furcsa dolgok történtek velem pl: megszédültem az udvaron, ideges lettem, stb.

Az orvos szerint elvonási tüneteim voltak. Mondom, nem is szedtem olyan sokat. Szerinte, a kevésnek is van már ilyen hatása. Kérdeztem, akkor most mi van?

Azt ajánlotta, csak akkor szedjem, ha megyek valahová és félek, hogy bepánikolok.

Mondtam, hogy ok, és azóta nem szedem.

Félek a pánikrohamaimtól, a párom nem is szívesen enged egyedül sehová, de azóta nem történt semmi.

Ha nem lenne ez a lassító hatása, én is szedném, de nekem a gyerekeket kell suliba vinnem és a vezetés miatt veszélyes.

Ha neked nincsenek ilyen problémáid, akkor szerintem szedd tovább.

nekem is pánikbetegségre írta fel a doki, de nem igazán mertem bevenni. őszintén szólva félek tőle, hogy rászokok, meg olyan furán éreztem tőle magam. először mintha kb én is bevágtam volna egy felest, utána elkezdtem röhögni, és végül úgy bepörögtem tőle h már úgy szóltak rám h elég legyen. később pedig mint aki csiga tempót vett fel.

nekem most kellene visszamennem a dokihoz, de szerintetek mit mondjak neki? "Bocs, de nem szedtem, de továbbra is fennáll a rengeteg tünet?"

Nekem agorafóbiám volt,van, nem mertem emberek közé menni, volt olyan, hogy elmentem az ajtóig és visszafordultam, pedig már két-három nappal előtte tuningoltam magam, hogy én meg tudom csinálni. Aztán nem.

Ha mégis elcipelt valaki olyan helyre, ahol emberek voltak, akkor jött a levegő után kapkodás, szorítás a mellemben, gombóc a torkomban. Na, ha ilyenkor ki tudtam menni, akkor beültem az autómban és ott minden jó volt.

Ha nem sikerült kimenni, akkor jött a fülzúgás, szédülés, sötétség és az ájulás.

Éppen ezért a gyerekeim iskolai évnyitó - évzáróin mindíg két lépésre álltam az ajtótól, hogy ki tudjak menni.

Orvoshoz csak a rendelési idő utolsó 5 percében mentem, addig az autóban ültem, és vártam, hogy mindenki elmenjen.

Erre kaptam Frontint, ami jó volt, mert nem féltem annyira, viszont nekem is jó kedvem lett tőle.

Először volt a "mintha becsíptem volna" érzés, azután jó kedvem lett (néha rám is rámszóltak),azután lelassultam és jött a "minden mindegy" időszak. Mint említettem, vezetés miatt hagytam abba a gyógyszert, mert a "minden mindegy" időszakban azon kaptam magam, (terepjáróm van)hogy nem érdekel, hogy lassan megyek vagy gyorsan, csúszik az út vagy sem, ha kilép elém egy gyalogos akkor megállok vagy elütöm. Akkor abbahagytam és azóta nem szedem. Próbálok lelkileg erősebb lenni, de csak kifelé működik, belül nem változott semmi. Csak ezt nem hangoztatom.