Véleményeket kérek szépen, ki akarok lépni az örökös félelemből. Párom segítsége járhat sikerrel?

Ne nevessetek ki. Életemben ez a legrosszabb dolog... Ha ezt leküzdöm, leküzdök mindent. 45 kiló vagyok, alig merek enni. Félek a hányástól. Emetophobia. 9 éve küzdök ellene, az egész egy lelki trauma miatt alakult ki bennem.

Nézem az órát, mikor mit eszek, ne rontsam el a gyomrom, ne keverjem a kajákat. Nem járok bulizni, az alkoholt nem bírom. Az is hányással jár javarészt. Ma valamiért nagyon rosszul voltam és átpánikoltam a napot. Rettegek. És most untam meg végleg...

Párom elhatározta, hogy segít, és kitalálta hogy mivel a klippeket nem tudom megnézni, amiben hányás van, mert elkap a félelem meg stb, megnézet velem párat. Apránként, hogy vizuálisan szokjam...közben vagy ez után Segít enni, nyugtat, hogy semmi baj nem lesz, mondta, ha rosszul vagyok, velem lesz, sokat beszélget velem erről, és igyekszik megmutatni, hogy hányni nem olyan vészes dolog... A világ legszánalmasabb emberének érzem magam.. Ki akarok ebből lépni. Enni akarok mindent mindennel. Mint mások.

Mondta azt is, hogy egy idő után, ha rosszul vagyok, nem fog nyugtatni, hogy nem lesz semmi baj, mint most, hanem szépen kipakoltat velem. Persze ezt nem most. Tudja, mennyit jelent nekem a segítsége és mekkora teher ez nekem.

Ha bebizonyítja nekem, hogy tényleg nem a világ legborzalmasabb dolga (annak ellenére hogy tudom, hogy nem az) kimászhatok ebből, vagy csak elmélyíti bennem ezt még jobban?

Én bízom benne és csinálni akarom, hogy legyen végre vége...

Ne nevessetek ki, könyörgöm...

Tudom, szánalmas dolog...

De szerintetek beválhat? Sikerülhet?

Elnézést a zavaros fogalmazásért és terjedelemért..