Krónikus betegségben szenvedők, mentálisan hogy élitek meg a helyzeteteket?

Nem tudom milyen betegségekre gondolsz.

Nekem PCOS-em van. Nincs rendesen menstruációm (kb. félévente egyszer), és sokkal szőrösebb vagyok, mint egy átlagos nő.

Elég szarul élem meg. Sokszor rágódok azon, hogy vajon lehet-e majd kisbabám, olyankor néha rám jön a bőgés is.

Nem érzem magam teljes értékű nőnek. Mintha selejtes lennék. Ha arról olvasok, hogy "jajj milyen rossz a menzesz" vagy "jahjjj de rossz, mert szilveszterkor fog megjönni", akkor kiakadok:S

A szőreimmel meg küzdök több-kevesebb sikerrel.

Bár azért tudom, hogy ennél sokkal rosszabb betegségek is vannak...

Szia!

Nekem 2 éve kezdődött a kálváriám. Olyan fájdalmaim voltak, hogy ott hagytam a munkahelyemet külföldön és hazajöttem, hátha itthon megmondják mi a bajom. 3x műtöttek, félrediagnosztizáltak és persze volt úgy hogy hülyének néztek. Úgy felörlődtem benne, hogy öngyilkosságot kiséreltem meg. Sajnos rám találtak (nem hozzátartozók) és bevittek a kórházba. Én meg saját felelőségre hazajöttem. Hogy hogyan hat a pszichére egy krónikus betegség, az állandó fájdalom? Megváltoztat.