Van egy barátom, aki nagyon súlyosan depressziós, hogy segítsek neki?

Szia!

Én is voltam depressziós, 2 évig.Soha semmi nem volt jó, a végén csak álomvilágban éltem, ott éreztem magam biztonságban.Egyedül beszélgess vele.Kérdezd meg, mi bántja, vagy vannak e céljai, azt hogy érhetné el.

Vagy ha valamit nagyon szeret csinálni, csináljátok együtt.

A társaság fontos, de ha nem érzi úgy jól magát ne erőltessétek, majd szép lassan rájön magától.

Remélem segítettem.Ha még kérdésed van, nyugodtan írj!

Örülök, hogy van olyan, aki mellett kiállnak a barátai, ha depressziós lesz, és segíteni próbálnak neki. Engem az összes barátom magamra hagyott, amikor súlyos depressziós lettem.

Nem okoskodni akarok, a tapasztalataimat írom le. Az a legfőbb probléma szerintem, hogy mivel Te még sosem voltál depressziós, nem tudod elképzelni, hogy működik egy depressziós ember agya. Kb. olyan a különbség, mint egy józan és egy részeg között, mindent másképp lát, másképp érzékel, másképp fog fel. Aki még nem volt részeg, ezt nem értheti meg. Ugyanígy: aki még nem volt depressziós, ezt nem értheti meg.

Barátod úgy csinál, mintha nem akarna beszélni. S Te azt hiszed, segítesz neki azzal, ha békén hagyod. De ezzel nem segítesz neki, hanem egy idő után azt fogja hinni, hogy nem is érdekel Téged igazán. Azért nem beszél, mert nem tud: a depresszió megbénítja a nyelvet.

Úgy képzeld el, mint egy mozgássérültet. Akármennyire szeretne, nem fog tudni szaladni. Barátod akármennyire szeretne, nem fog tudni beszélni. Most képzelj el egy paralimpiát (mozgássérülteknek rendezett olimpia). Ugye milyen megdöbbentő, hogy ezek a beteg emberek sportolnak, fociznak, úsznak? Ugye, micsoda akaraterőre van nekik szükségük ahhoz, hogy mindezt elérjék? Barátodnak ugyanekkora lelkierőre van szüksége, hogy beszéljen a lelki bajairól. Ilyen szempontból a depresszió még rosszabb is, mint a mozgássérültség: mert a depresszió definíció szerint az akaraterő elveszítése. Ezért ő már akarni sem képes... És Te vagy az, aki a szereteteddel és a bizalmaddal segíteni tudsz rajta.

Most felteszem a kérdést: Ha mozgássérült lenne a barátod, és a paralimpián akarna indulni, hogy segítenél neki? Rászólnál, hogy na "Hopp, Jani, rúgd vissza a labdát?" Vagy támogatnád csetlését-botlását, elkísérnéd mindenhová, és boldog lennél, hogy a lábával egyáltalán el bírta érni a labdát. És ha vak lenne, és el szeretne menni moziba? Beletörődnél, hogy semmit nem lát, és csak a hangokat hallja, vagy mesélnél neki arról, hogy mit látsz a képen?

A depressziós csetlését-botlását is így kell támogatnod. Büszkeségből mondja, hogy nincs szüksége segítségre, beszélgetésre, mint ahogy sok vak ember is inkább egyedül közlekedik. Kerülj hozzá közel! Meséld el neki életed legnehezebb helyzeteit (lelki értelemben nehéz helyzeteket, ne azt, hogy téglát kellett hordanod egy építkezéskor), s azt, hogy hogyan élted meg. Ha azt akarod, hogy meséljen magáról, először meg kell tanítanod rá, hogy tud magáról beszélni (valószínűleg mindig is zárkózottabb típus lehetett). S egy idő után el fog kezdeni magáról beszélni. S ekkor ne szólj közbe, csak hallgasd. Egy depressziósnál nagyon fontos, hogy akkor is végighallgasd, ha meg-megakad a beszélésben néha - ilyenkor ne szólj közbe. Türelem, lehet, hogy hónapok kellenek hozzá. Ha nem kezdi el, vidd el sétálni (fontos, hogy négyszemközt legyetek, nagyobb társaságban úgysem fog megnyílni), öleld át, vagy veregesd vállon (attól függ, hogy fiú vagy, vagy lány), és mondd azt neki: Janikám, tudod, hogy te vagy a legjobb barátom, és bármiben számíthatsz rám? Mesélj nekem magadról, mint ahogy én is meséltem neked magamról, megígérem, senkinek nem fogom elmondani.

Egy depressziósnak, ha van valaki, akiben megbízhat, akiről tudja, hogy nem neveti ki, és akinek el meri mondani lelki nyavalyáit, már fél gyógyulás. Lényeg, hogy amit elmond neked, ne add tovább - csak az ő engedélyével, különben soha nem fog benned bízni, és az egész munkád kárba vész. Bocs a kisregényért, csak azért írtam, hogy jobban megértsd az ő helyzetét. De tényleg nagyszerű dolog az, hogy segíteni próbáltok neki, nem mindenkinek vannak ilyen barátai.