Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Ez természetes ebben a korban?

Ez természetes ebben a korban?

Figyelt kérdés

Szoktam olyanon gondolkodni mikor rossz napom van, hogy valami változás kéne az életemben, valami fordulópont.Pélául,-de inkább ebből a gondolatból több évek óta- hogy valami halálos betegségről gondolkodom mert mondjuk beképzeltem magamnak valamit és egésznap és ráadásul néha öngyilkosságról is fantáziálok. Körülbelül egy éve depressziós voltam és úgy hiszem, hogy még lehetek mert nem voltam kezelve.

Mostanában főleg a halálos betegség jut eszembe mert új osztályba kerültem és biztos akkor nem beszélnének ki meg megértőbbek lennének velem de lehet, hogy így se beszélnek ki csak visszahúzódó vagyok de akkor is eltudja rontani a napjaimat az, hogy azthiszem rajtam nevetnek.

15/L

2010. dec. 2. 16:22

1/9 anonim

válasza:

Én is ilyen vagyok (meg ez is van)

de szerintem normális

12,5/F

2010. dec. 2. 16:28

Hasznos számodra ez a válasz?

2/9 anonim válasza:

Bob Marley féle gyógyszer segít az ilyeneken, gyógyszerészt a suli dohányzós wcjében találsz. De ha vársz még 2 évet 100% hogy elmúlik, meg egy párkapcsolat sokat segíthet.

2010. dec. 2. 17:09

Hasznos számodra ez a válasz?

3/9 anonim

válasza:

Én is ilyeneken gondolkoztam 15 évesen, szóval létező jelenség, de szerintem nem normális, mint ahogy én sem lettem az. :D 23/L

2010. dec. 2. 17:13

Hasznos számodra ez a válasz?

4/9 anonim

válasza:

Inkább neurotikus lehetsz, ha a figyelemért vágysz ilyesmire.

2010. dec. 2. 21:51

Hasznos számodra ez a válasz?

5/9 anonim

válasza:

"valami halálos betegségről gondolkodom mert mondjuk beképzeltem magamnak valamit és egésznap és ráadásul néha öngyilkosságról is fantáziálok."

Mint kb. minden 14-15 éves. Ilyen ez az életkor. Nagyon küzdelmes, néha kellemetlen tud lenni.

"Mostanában főleg a halálos betegség jut eszembe mert új osztályba kerültem és biztos akkor nem beszélnének ki meg megértőbbek lennének velem"

Ez a 2.0-ás verziója az 5 éves kori vágynak, hogy bárcsak megfáznék, mert akkor maradhatnék itthon és nem kellene oviba menni.

Amit leírsz, az nem jó, de nem mondanám szokatlannak ebben az életkorban.

2010. dec. 3. 02:54

Hasznos számodra ez a válasz?

6/9 anonim

válasza:

tegnapelőtt 17:09: LOL :D

Amúgy velem is előfordultak/fordulnak hasonlók. Kicsit mélyebb gondolkodású vagy, ennyi.

Gondolom sokat vagy magadba, és járatod az agyadat mindenfélén és ez lett belőle.

Ha vannak és gondolom igen) barátaid, akkor legyél velük sokat és csinálj bármi olyant ami boldogabbá tesz, vagy legalább megnevettet. Hidd el jót tesz. De ha lehet, akkor keveset legyél magadban. Beszélgess :D Bárkivel bármiről :D Élőben természetesen.

2010. dec. 4. 22:00

Hasznos számodra ez a válasz?

7/9 anonim

válasza:

Ha ez megnyugtat,én is hasonló cipőben járok.Azért ilyenekre nem gondolok,hogyha beteg lennék,akkor jobban figyelnének rám:D,de én is sokszor érzem úgy,hogy rajtam nevetnek,engem néznek,stbstb...szerintem ez normális ebben a korban egy bizonyos szintig,de könnyen lehet ebből depresszió,könnyen elfajulhat a dolog:S

2010. dec. 9. 18:57

Hasznos számodra ez a válasz?

8/9 anonim

válasza:

És beszélgethetnénk,ha szeretnél:)irj nyugodtan privit:)

[amúgy előző vagyok,szintén 15/L(lassan 16)]

2010. dec. 9. 18:59

Hasznos számodra ez a válasz?

9/9 anonim válasza:

Mond el valaki barátnak,ismerösnek a gondodat , bajodat,örömeidet. Ez segit általában a problémák feldolgozásában.A hallgatónak nem kell igazában nagy tanácsokat adnia , csak referencia ként jelen lenni.A depresszio sokszor magától elmúlik , jön-megy.szóval az élet minden nek ellenére SZÈP.

2010. dec. 10. 11:07

Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések: