Nagyon bánt, hogy ilyen vagyok! Mit tegyek?

Ez a gombócos dolog nekem is volt. Azt bizonygattam az orvosnak, hogy ott valami növekszik. Mindenféle kivizsgálás ellenére nem találtak ott semmit. Így már belátom én is, hogy lelki eredetű ez a gombóc. Ez egy éve volt, ma már nem érzem. A te fejedben neked kell rendet rakni. Sajnos ezt is már tapasztalatból írom. Nekem nem segített a pszihológus. Én magamnak nagyon sok kérdést tettem fel, mintha kívülálló lennék. Ezekre meg is válaszoltam magamnak. A lényeg az, hogy választás elé kell magad állítani. Pl: Tudnék még vele élni? - Nem. Akkor le kell őt zárnom. Megtörtént, ami történt, de már nem vele vagyok. El akarom veszíteni a mostani párom? - Nem! Akkor miért bánok vele így? Szeretem egyáltalán? - Igen, szeretem! Ő is szeret. Akkor miért nem ebben a kapcsolatban gondolkozom?? Vége a másikkal. Erre az életre kell koncentrálnom, ezt a kapcsolatomat kell jól megélni. Lehet még a régivel bármi is? NEM! mert megszívatott. Akkor nincs miért keseregnem, én jobb férfit érdemlek, mint az előző volt. Nem is akarok rágondolni, csak előre nézni és így erősíteni a mostani kapcsolatot. Kb. így néz ki nálam ez a beszélgetés, többnyire olyan kérdésekkel feltéve, amire határozott igen vagy nem a válasz. Ha eldöntöd, hogy nem, akkor ahhoz tartsd magad.

Lehet, hogy hosszú lett a válaszom, de így tudom leírni, ami talán segíthet neked. Én ezt a módszert olvastam valahol és nekem bevált. Mert én sem tudtam lezárni a régi életem. Pl. nekem a válás is szóba került. A legsarkalatosabb kérdésem, amiben döntenem kellett, hogy tudok-e nélküle élni? Erre csak azt tudtam mondani, hogy nem. Amikor kimondtam, akkor már csak azzal foglalkoztam, hogy akkor hogyan tovább?, mit tehetek meg a kapcsolat rendezéséért. Mert már csak ez az út maradt számomra. Minden sértettségemet fel kellett dolgoznom, megkerestem a miértekre a választ. És megnyugodtam.

Együtt vagyunk 25 éve:), nem bántam meg.

Remélem, segítettem.

Én a helyedben a mostani kapcsolatodra koncentrálnék, de ezt te döntsd el.

Jaj, de sok kérdés merül fel bennem, amit a helyedben most a fejedhez vágnék. Bocsi, de ezt tényleg olyan stílusban kell, mint ahogy Csernus csinálta. (mostanában nem látom a műsorát.)Kívülállóként nézd meg a problémádat!

Előző jól megfogalmazta, grat. neki :)

Bár nem jártam pszichológushoz, de úgy gondolom, hogy ezeket tényleg a te fejedben kell rendbe tenni, a pszichológus legfeljebb rávezet a módszerre. De az előző módszer elég jól hangzik.

Jó lenne, ha a pszichológus, csak bemászna az agyunkba és mindent helyre tenne. De ez tényleg magadon múlik, a te fejedben dől el.

Szerintem nem kell gyógyszer, az első válaszolónak is sikerült gyógyszer nélkül! A kémiai változás gyógyszer nélkül alakult ki, akkor vissza is tud fordulni a dolog.

Tényleg kicsi a világ, ez a módszer másnak is bevált.

A gombócérzést stressz is okozhatja, ha elmúlik a stresszes helyzet, akkor megszűnik a gombóc. Nem kell ahhoz a pszihiáter receptje!

" A kémiai változás gyógyszer nélkül alakult ki, akkor vissza is tud fordulni a dolog."

Igen bölcs mondás!

Ha a bögre segítség nélkül esett ki a mosogatóból, és összetörött, akkor magától összeáll, és visszamászik. Persze, erős akarattal.

Utolsó válaszoló!

A hasonlat azért nem annyira jött össze! Nem gondolod tán, hogy csak és kizárólag gyógyszerrel lehet meggyógyulni a depiből? Le vagyok döbbenve! És gondolom, diplomás vagy...

Szurkolok neked Kérdező, menni fog!

Én már túl vagyok a "pszihológuson", nekem nem segített.

Még bajba is kerültem miatta, mert visszaélt az adataimmal.

Ne kérdezd, hogy hogyan, mert nem én jelentettem fel, de a bíróságra be kellett mennem tanúként.