Normális kamaszkorban az, ha valaki elzárkózik a világtól, azért, mert úgy érzi hogy nem értik meg, egyfolytában rosszkedvű, és állandó depresszív filmeket néz és zenéket hallgat?

igen.. én is meg akartam halni 14-15 évesen.. nehéz mert már nem vagy gyerek de felnőtt sem szóval.. de aztán szerelmes lettem,tanultam stb és elmult

Teljesen normális. Majd kinövöd :)

Hát, én is sokszor gondoltam hogy nem értenek meg de annyira azért nem volt durva. Szerintem addig normális amíg tudsz mellette a fontos dolgokra is koncentrálni, nem csak ülsz egész nap és nem csinálsz semmit.

Hát,azért ezt igazán normálisnak nem mondanám,mert ugye a legtöbb kamasz telljesen megváltozik 13éves korára és másképp kezd el gondolkodni a világról,de aki már kifejezetten depresszív annak nem csak a kamaszkor lehet az oka,hanem valami telljesen belső,lelki összeomlás.Engem mindig idegesített,amikor azt mondták,hogy majd kinövöm mert ez csak egy kamaszkori "hullámvölgy",pedig ennél sokkal nagyobb volt a problémám mint puszta biológiai változás.Ha más súlyosbodik a helyzet foglalkozni kell vele,mert akár felnőttkorára is kihathat.