Ez szorongásnak számít, és ha igen, milyen fókuszú?

Összességében három kategóriára tudnám osztani őket, attól függően, hogy másoktól félek, egy "katasztrófától", vagy egészséggel kapcsolatos.

Mások:

1) Boltban vett kefírnek könnyű volt letekerni a kupakját, ezért kidobtam (féltem, mi van, ha már ki volt bontva, ha valaki tett bele valamit)

2) Zacskós tej, ici-picit folyt (mondjuk egy 2cm sugarú kör folyt ki a hűtőben), lehet volt rajta pici lyuk. Mi okoz pici lyukat, fecskendő, biztos van benne valami - megintcsak kuka.

Katasztrófa:

1) Nagymamámtól hoztam egy régi piknik terítő félét, mert nagyon megtetszett. Megtudtam, hogy Svédországban élt rokontól kapta. Egyből arra gondoltam, a svédek felé ment nagy radioaktivitás a csernobili robbanáskor, biztos fertőzött a ruha, kimostam, de akkor sem nyugodtam meg, végül kuka lett.

2) Hetek óta készülök elemet venni világító füzérekbe, de nem merek, mert tudom, nem biztos, hogy itthon merném hagyni őket, félve, hogy valami majd történik és tűz lesz belőle (korábban volt itthon két lemerült gombelem, azokat sokáig magamnál hordtam, ha elmentem itthonról, vagy egyszer bedobtam a szomszédom és egyben barátnőm postaládájába, mondván nem mertem a lakásban hagyni. Wifit sem merem bedugva tartani, igazából a hűtő kivételével mindent kihúzva tartok.

Egészség:

1) Mindig tisztán sütök, de most hirtelen volt egy olyan gondolatom, mi van, ha nem mostam kezet a tojástörés után és úgy nyúltam hozzá a tésztához. Valószínűleg megmostam, mert mindig megmosom automatikusan, de bennem volt a mi van, ha. Tudtam, így már másnak úgysem adnék belőle, én magam meg ha kisütném csak szorongva enném meg, ezért kidobtam a nyers tésztát.

2) Lakásban ültettem át egy cserepes virágot, hirtelen úgy éreztem, nehezebb a levegő. Utánaolvastam, hogy a virágföld tartalmazhat egy tüdőgyulladást okozni képes baktériumot, és hiába egy héttel előtte tettem meg, újra kimostam minden textilt (díszpárna huzat, plédek, ágyneműk, még azt is, ami a szekrényben volt)

Ezek most random példák, nem is a legdurvábbak, de ebből áll ki az életem. És nem értem, miért, mert alapjáraton meg nem vagyok egy kényes ember meg ilyenek. És mondanám, hogy tudom, hogy lehet mind hülyeség és egyiknek sincs alapja, de közben mégis ez alapján hozok döntéseket. Szóval hiába sejtem, hogy butaság, nem ittam volna meg pl. azt a kefírt vagy nem fejeztem be volna most sem a kalácsot hanem inkább kidobtam a tésztát.

Tudom, hogy a tudatlanság is szerepet játszhat, de pont ez az - hiába tudom, hogy embereknek vannak otthon elemes dolgai és nincs belőle tűz, szóval én ezt tudom, mégis ott van a "mi van, ha" pont most lesz valami az én esetemben.

(Kérlek titeket, az ételes részekre ne az "ételpocsékoló" kommentek jöjjenek, nem emiatt tettem fel a kérdést).

Köszönöm előre is a válaszokat!