A hugom nem akar többet látni, mi baja van neki? Valahogy meg tudom még menteni a kapcsolatunkat?

Nagyon mások voltunk mindig is, féltesók vagyunk. Mikor gyerekek/tinédzserek voltunk, akkor sokszor megvertem és megaláztam a húgomat, én ezt nem is tagadom senki előtt! Én is gyerek voltam még, egy idióta apával, aki heves vérmérsékletű volt, és én is ezt örököltem tőle. Dolgozom magamon sok éve, több kevesebb sikerrel. De egyszerűen a hugom nem akar elfogadni, mostmár annyira túlérzékeny, ha már hevesebben mondok véleményt a dolgairól, akkor már a plafonon van. Pedig én is hagyom őt ventillálni sokszor, legutóbb is 1 órán keresztül szidta a családi asztalnál a Fideszt, és rohadtul nem értettem egyet vele, mégis hagytam hogy végigmondja. Azt hiszi ha majd Tisza párt lesz, akkor majd olyan rohadt jó lesz itt minden, pedig azok is ugyanúgy lopni fognak. Tök feleslegesen idegesít mindenkit a politizálásával… ha nem akarunk szavazni menni, akkor nem akarunk, ennyi.

Aztán most legutóbb megint feljött a téma, és kicsúszott a számon, hogy az ilyeneknek mint ő pszichiátrián van a helye, mert valami gond van a fejben. Túlzás volt részemről, de valahol tényleg így gondolom. Ahelyett hogy megbékélne a világgal, állandóan lázadozni kell.

Aztán persze ezen besértődött, és elkezdett könnyezni, amire engem elkapott az ideggörcs, mert rohadtul elegem van, hogy mindig ezt csinálja, hogy én vagyok a sz@r. És rászóltam, hogy el ne kezdjen sírni, és mi a f@sznak kell ilyen érzékenynek lenni.

Na és akkor elkezdett ordítani, hogy egy érzéketlen bunkó vagyok, meg nekem mindegy, hogy a beteg anyánk milyen EÜ ellátást fog kapni stb stb, azért nem vagyok képes csak annyira hogy elmenjek a Tiszára szavazni.

Holott ez rohadtul nem igaz, azért hordom haza anyánknak az aloe vera gélt, illóolajakat meg ilyeneket, hogy jobban legyen. Na akkor ezen is kiakadt, hogy én állandóan csak MLM cuccokkal jövök meg a hókuszpókusz hülyeségeimmel. Nem tudja tiszteletben tartani, hogy ÉN EZEKBEN HISZEK, és ezek igenis jó termékek! Merthogy túlárazott átverés blabla… Ő aztán nagyon tudja, ő nem szedi ezeket. Akiknek eladom ezeket, érdekes módon mindenki elégedett vele, és jobban van tőlük!

Szerintem a másik nagy gond, hogy egyszerűen irigy rám, és nem tudja kezelni ezt. Mindig is úgy éreztem, hogy van bennem valami különleges, amit kevesen értenek meg. Nem akarok nagyképűnek tűnni, de gyakran érzem, hogy kiemelkedem mások közül, legyen szó külsőről vagy a spirituális energiáimról. Mikor régebben voltunk együtt bulizni, láttam rajta, hogy nem tudja lekezelni, hogy minden pasi engem néz, ő pedig csak egy szürke kisegér mellettem. Nem tehetek róla, hogy más géneket örököltünk. Most én érezzem magam rosszabbul, mert szebb vagyok?

A másik amit ordított hugom, hogy én egy állszent ember vagyok, merthogy kihasználom a hiszékeny embereket. Sok sok éve foglalkozom spiritualitással. Sokan nem látják azokat az összefüggéseket, amiket én látok. Spirituálisan is nagyon mélyen kapcsolódom a világhoz, és ez egy különleges képesség, amire büszke vagyok. Érzem, hogy másokon tudok segíteni, akár csak az energiáimmal, és szerintem ez egyfajta felelősség is, amit nem mindenki ért meg. Hugom szerint az egészet csak kitalálom, mert annyira nagyra vagyok magammal, és csak placebot adok el pénzért az elesett embereknek. Ez rohadtul nem igaz. Olyanba okoskodik bele, amiről lóf@aszt se tud.

Azt mondta hugom, hogy ez volt az utolsó csepp, és többet nem akar látni. Nem válaszol az üzeneteimre sem. Vajon van még esély, hogy elfogadjon engem olyannak, amilyen vagyok?

Van szerintetek neki valami személyiségzavara? Borderline, nárcisztikus vagy ilyesmi, amitől ilyen érzékeny?

Ha van kérdés, szívesen válaszolok rájuk.