Miért így élem meg?

A kérdés felmerült benned, ez a legjobb része az egésznek, hiszen közeledsz ahhoz, hogy reálisan értékeld a helyzetet. Nem, nem kell a legkisebb változást örökérvényűnek tekinteni, de érdemes értékelni, ha látod a másiknál, mert a számára adott elismerés megerősíti abban, hogy a változást ismételje.

Az a gond ezzel, hogy ha valaki más tesz szóvá valamit ami benned van, akkor nem fogad el olyannak, amilyen vagy. Ha Te magad ebben a dologban, amit megszólt nem látsz valós problémát, akkor a másik fél akarata sosem lesz elég motiváció a tartós változtatáshoz. Ha mégis magadra kényszeríted, akkor gyakorlatilag egy maszkot veszel fel az ő kedvéért, és nem adod önmagad, nem vagy önazonos. Ez pedig egy párkapcsolatban nem jó irány. Minél több ilyen dolog van, annál inkább érzi az ember, hogy tojáshéjakon lépked a párja mellett.