A mentális betegnek miért megy el az önbizalma?

Nem törvényszerű. A Facebook folyamatosan dobál fel videókat, amiben mentálisan sérült emberek nagyon magas egóval gyártják a tartalmaikat.

Állítólag Tiktok-on magasabb az arány.

Szerintem először is kérdés, hogy azért megy el vki önbizalma, mert mentálisan beteg, vagy onnan tudjuk, hogy mentálisan beteg, hogy nincs önbizalma...?

Ezen kívül pedig az önbizalom nem egy fix dolog, alapból attól függ, hogy miben (munka, magánélet, sportélet, hitélet, stb.), arról nem is beszélve, hogy akinek nincs sem biztos, hogy soha sincs, és akinek van sem biztos, hogy mindig mindenben van.

Emlékszem, amikor tán még húszéves sem voltam és fesztiválokon töltöttem a nyaraimat, egyszer EFOTT Fesztiválon azon merengtem akkor már egyetemistaként látva az egyetemem diakszervezetének a teljes vezetőségét, amitől megijedtem, hogy hű, milyen híres és fontos diákok is vannak itt, és hirtelen olyan, de olyan picinek éreztem magam miattuk, mintha egy hangya lettem volna... Aztán eszembe jutott, hogy hé, nem lehet, hogy esetleg őket is pont ugyanúgy anya szülte, mint engem, és tán pont ugyanúgy tele vannak mindenféle görccsel és szorongással, ki tudja, tán full önbizalmamhiányos mind, most mit vagyok úgy odáig tőlük! Nem is ismerem őket! Hát nem épp egy fesztivál a legjobb alkalom megismerkedni velük...? Felszívtam magam azzal, hogy ha én most azt képzelem el poénból, hogy ők mind full önbizalomhiányosak, akkor pont ugyanennyire el tudom azt is képzelni, hogy én viszont maximális önbizalommal bemegyek utánuk abba a sátorba, ahova mentek, bemutatkozom nekik és örülünk egymásnak azon az alapon, hogy egy egyetemre járunk, de jó, ők meg majd örulnek annak, hogy vki felismerte őket! :) Így is lett, össze is haverkodtam mindenkivel, miután minden egyes előítéletem leomlott (akiről azt gondoltam, hogy ilyen, arról kiderült, hogy olyan és fordítva...), szeptembertől meg én is diákönkormányzati tag lettem. :) Mindezt onnan, hogy előtte konkrétan egy hangyaméretűnek éreztem magam miattuk, miután megláttam őket és tudtam, hogy ők kik, én viszont egy utolsó senki vagyok, talán akkor voltam első éves kis zöldfülű, és csak csupán egy poénos fantáziálással léptem közéjük a 0 önbizalmamat maximálisnak képzelve, amitől azzá is vált, ahogy az angol mondás tartja: fake it until you make it: addig kamuzz vmit, míg azzá nem válsz. Tényleg működik, képzeld el, próbáld ki!