Mit tehetnék ilyen helyzetben?

Semmiről se maradtál le.

Előbb magadat szedd rendbe, utána jön majd tisztességes kapcsolat is.

Aki egyedülállóként lebabázik, vagy aki egy évet dolgozik, és összejön egy új partnerrel, és az egy éves házasságból elválik, az előrébb van nálad? Ne gondold! Előbb fel kell nőni lelkileg. A társ nem egy pipálandó valami a bakancslistán, hanem életünk legfontosabb döntése. Erősödj, és légy türelmes!

A legjobbakat!

A pszichológusnál.

Nem vagy lemaradva semmiről. Az élet nem verseny. Ne másokhoz hasonlítgasd magad!

Örülj neki, hogy nem használt ki senki sem pl. a szüzességed elvételével! Rengeteg embernél ez kifejezetten érték, olyanok körében keress párt, ne olyanokéban, akiknél az az érték, hogy minél több tapasztalata van-e vkinek!

Ilyen mentális állapotban jobb is, ha nincs senkid, ugyanis ha érző emberre vágysz, nem csak egy ölelgethető plüssre, akkor neked is nyitottnak kell lenned az ő lelki kihívásaira, illetve rá is hat az, hogy te nem vagy jóban magaddal és a világgal, úgyhogy először is magadat tedd rendbe pszichológus segítségével, hogy hozzád méltó társat kereshess, ne akárkit, aki netán kihasználja a sérültségedet!

A kimerültségedre pedig egyszerű a válasz: vállalj kevesebbet, pihenj és aludj többet, igyál elég folyadékot, napi két liter minimum, és remélem, hogy megfelelő a pszichológusod!