Szerintetek valamilyen mentális probléma állhat annak a hátterében, hogy valaki ilyen szinten csendes és nem mer kezdeményezni?

Nagyon tetszik valaki (legyen Laci), viszont nem igazán van előrelépés az ügyben. Szeretnék tippeket kérni. Tudom Laci egy ismerősétől, hogy a múltjában már maradt le nagy szerelméről, mert nála se lépett. Arról is tudok, hogy csak akkor van barátnője, ha a nő szinte ráveti magát.

Laci rettenetesen csendes, a munkahelyén emiatt néha gúny tárgya is a háta mögött. Csak a háta mögött merik mondani, ugyanis egy nagy multinál felsővezető. Hihetetlenül okos, egyedi dolgokat dolgozott ki a cégnek, emiatt került oda ahol van harmincas évei elejére. Nagyon jóképű, magas, izmos (kockahas meg minden), sokat sportol. Mikor munkával kapcsolatban kell beszélnie, akkor nincs gond. Azon kívül viszont alig szól.

Tudom hogy tetszem neki, munkahelyen egyszer-kétszer azért próbálkozik szóba elegyedni, de többnyire nem mer hozzám szólni. Egyetlen kivétel van, amikor ittas. Akkor fel tud oldódni és mer flörtölni. Ő is látja hogy tetszem neki, ebben biztos vagyok, mégse mer flörtölésnél tovább lépni. Volt hogy egy pillanatra megfogta a lábamat. Következő alkalommal mikor látott, szinte mintha menekült volna előlem.

Legalább 5 éve nincs senkije. Írásbeli kommunikáció is mintha nehezen menne neki munkán kívüli dolgokról, szóval ott se könnyebb a helyzet. Egy barátja is mesélte, hogy vele is ilyen csendes.

Sokat agyalok, hogy mi lehet ennek a hátterében. Szerintetek ezek jelei lehetnek valamilyen háttérben meghúzódó mentális gondnak? Vagy ilyen szinten retteg a visszautasítástól? Már nem dolgozunk egy helyen, de rendszeresen tartjuk a bulikat a régi csapattal és látom. Őszintén szólva nagyon odavagyok érte. Nem tudom hogy tudnám elérni, hogy ezt leküzdje. Félek ha egyértelműen kezdeményezek, akkor visszautasít a háttérben meghúzódó probléma miatt.