Mennyire normális a havi 1-2 dühroham?

Párom a nyugalom mintaképe, de néha nála is elszakad a cérna.

Nem egészséges mindig magunkban tartani a frusztrációt. Inkább üssön a falba vagy ordítson, mintsem a felgyülemlett stressz végezzen vele.

Nálam ez sokkal gyakoribb, így én már a nem normális szinten vagyok düh tekintetében.

Te sajnos semmit nem tudsz tenni, azon kívül, hogy felhívod a figyelmét erre, hogy ez sem neki, sem Neked (környezetének) nem jó.

Ameddig ő maga nem motivált ebben változtatni, addig nem tudsz mit tenni. Viszont ha motiválttá válik, akkor pszichológus segíthet, pontosan úgy, ahogy #1 is írta.

Fontos kiemelni, hogy ez csak részben az "ő hibája": ezalatt azt értem, hogy a stressz forrása kívülről jön. Csodálkozunk rajta, hogy kikattan, ha egy idióta a főnöke?

(Nyilván az egy külön eset, ha amúgy, objektíven nézve, nem idióta a főnök, csak ő veszi zokon az összes megnyilvánulását, ergo túlzó és irreális a reakció mértéke)

A probléma ott van, hogy ez egészségtelen megküzdési mód - ebben tud segíteni a szakember, hogy a feszültség valami jobb, egészségesebb módon történjen levezetésre. Ez NEM a kiváltó probléma megoldása, hanem a problémára adott válaszreakció módosítása, ami viszont mindenképp kiegyensúlyozottabbá teheti őt.

nem normális

de nem is beteg olyan értelemben, hogy mindenkivel megesik havi 1-2 alkalommal, hogy irdatlanul felcseszi magát valamin

ahogy előttem is írták, igazából a megküzdési mód nem jó, amit a düh levezetésére alkalmaz.

néhányszor velem is volt ilyen tárgypofozgatós dolog, de az ember felismerni, hogy ez neki sem jó, a környezetének sem jó, az ingóságainak sem jó.