VIKOTE terápiás tapasztalatok érdekelnének, járt már ott valaki?

Lutri, hogy milyen terapeutát kapsz, az enyém nagyon szar volt, nyolc hónapig attól még jártam, de bár otthagytam volna előbb. Egyik ismerősömnek viszont nagyon jó terapeutája volt, sokat segített neki.

Az a baj, hogy már ez is drága, amikor én jártam, kevesebb mint feleannyiba került, mint magán terapeutánál egy alkalom.

Egyéniben. Akkoriban borderline-nal, de kiderült már, hogy nem is vették észre, hogy nem az a bajom.

Azért lutri, mert kivárod a 9-10 hónapot és utána derül ki, hogy kit kapsz és nem cserélheted le. Persze igen, kihagytam, hogy nem csak a terap lehet rossz, lehet hogy nincs meg a kémia. A magánban ha nem kell ilyen sokáig várni, akkor hamarabb kiderül, ha nem jó és lehet tovább keresni. És ők egyébként nagyrészt még csak terapeuta tanoncok! Ami nem jelenti azt, hogy nem lehetnek jók, de sokkal kevesebb tapasztalatuk van a terápiában, amit sokszor észre lehet venni.

Nem lebeszélni akarlak, egy próbát megér, de nem azért kell olyan sokat várni, mert annyira színvonalas, hanem mert olcsóbb, mint egy magán.

Egy éves várólista után elmentem végre az első interjús megbeszélésre, ahol mindketten egyetértettünk abban a klinikai szakpszichológussal, hogy komoly segítségre lenne szükségem (értsd gyógyszeres kezelés és minimum klinikai szakpszichológus), mert évek óta tartó depresszióm, agorafóbiám, pánikbetegségem van és többszörösen traumatizált vagyok (gyerekkori trauma, szülő halála, zaklatás).

Erre adtak nekem egy full kezdőt, aki fiatalabb nálam (kb. 24-25 éves), néhány hónapja kezdett el dolgozni és az instája alapján (jó ez csak feltételezés) de valószínűleg nem nagyon lehetett sanyarú eddig az élete (pl.: külföldi utazós képek). Egy ilyen ember hogyan tudna nekem effektíven segíteni? :D

Az is nevetséges, hogy ilyen fiatalon, pályakezdőként, 16.000 forintért (asszem) egyáltalán felmerül benne, hogy elvállal engem...még akkor is, ha szupervízióba jár.

Sokkal többet vártam a VIKOTE-tól. Ezért felesleges volt 1 évet várni egy kezdőre. Kezdőt én is tudtam volna keresne 1 évvel ezelőtt 3 kattintással a facebookon.

Annyi pénzem meg nincs, hogy kockáztassak vele "hátha jó lesz" alapon.

És mikor ezt leírtam egy e-mailben még csak bocsánatot sem kértek plusz semmilyen ellenérvet nem írtak arra, amit most leírtam, mint ahogy egy rendes magánintézményben azt szokás. Mellesleg elég bunkó és türelmetlen az egyik recepciósuk és nem igazán értette meg, hogy mi a problémám. Idős és azt hiszi, hogy amit az orvos mond, az biztos úgy van és én hogy képzelem, hogy felülbírálom, amit mondanak nekem.

Nagyon közel vagyok hozzá, hogy adjak egy 1-es google értékelést.

Ennél messze többre számítottam...

Ezzel valamelyeset egyetértek, ez csak a hab volt a tortán, ami extrán triggerelt. De szerintem van benne igazság. Mert az is elég fura szituáció, mikor mondjuk egy 50 éves nő, aki túl van a szülei halálán, két váláson, a vállakozása összeomlásán meg három műtéten elmegy egy huszonéves pályakezdő férfi pszichológushoz, hogy na akkor segítsél nekem ezeket feldolgozni. Abszurd.

Mondjuk azért az orvoslás megint egy másik eset. Mellesleg ott is, aki pályakezdő egy súlyos esettel semmit nem fog tudni kezdeni.

De akkor sem gondolom azt, hogy a problémáimon egy egyetemről most kiesett tudna majd segíteni.

Nem szeretném feleslegesen a pénzemet költeni kezdőkre, elég szar állapotban vagyok.

Nevetséges, hogy ezt megtette a VIKOTE. Felesleges volt 1 évet erre várnom.

De egyébként sikerült a lényeget megragadnod, abból, amit leírtam.

Arról van szó, hogy ne szórakozzanak a pénzemmel meg ne nézzenek hülyének. Ha nem lenne tapasztalatom a terápiákkal kapcsolatban, akkor lehet elmentem volna és mondjuk jártam volna 4-5 alkalmat, mire rájövök meg a pszichológus is rájön, hogy amúgy ebből semmi nem lesz. Az 4/5*16000 Ft a semmire.