Nagyon durva deperszonalizáció plusz derealizáció és ilyen testen kívüli élményből és állapotból ki lehet jönni?(volt már másnak is, ha igen hogy írnád le?) Ezzel már muszáj pszichiátriára menni?

[link]

Nagyon nehéz lenne leírni hogy mit érzek, ezért kutattam sokat és ezzel tudom talán a leginkább kifejezni hogy hogyan vagyok.

Minden totál szürreálisnak tűnik, van sok nap amikor kb összekeverem a filmeket a valósággal.

Sokszor olyan mintha nem a saját testemben lennék.

Hetkoznapi dolgok, pl egy Tesco olyan mintha egy filmforgatás helyszíne lenne.

De érdekes módon ha muszáj elmennem már a boltba, akkor tudom magam tartani és pl normálisan fizetni, de közben olyan furcsa minden.

A kiváltó ok egy számomra sokkoló esemény, sőt több is egyszerre és azóta altatót szedek.

Régóta vagyok szorongó és depressziós és nem épp hetkoznapi életet éltem vírus előttig de sosem tűnt szürreálisnak semmi. Most minden annak tűnik

Egyszer már olyan tunetem is volt hogy úgy éreztem más fogja a saját kezem pedig magamnak fogtam.

Pszichiátrián egyszer voltam de annyira borzalom volt hogy inkább eljöttem és nem mertem befekudni.

Még egy poszt szovjet vonatállomás is kevésbé depresszív mint az…

Tényleg vannak olyan napjaim mikor úgy érzem megfigyelnek és egy forgatáson vagyok és egyszerűen olyan fura minden

Azon szoktam gondolkodni hogy a többi ember hogy nem talaja furának azt ahogy itt vagyunk a földön és lebegünk az űrben…

Hogy ők hogy tudjak csinálni a mindennapokat.

Mi a hivatalos neve ennek az állapotnak? Volt már valaki így?