Mi történik ha önkéntesen bevonulok pszichiátriára? Hogyan zajlik?

Én voltam pár évvel ezelött pszichiátrián, nem rémiszteni akarlak, de nagyon rossz tapasztalataim voltak ott bent...

Vagdosás miatt kerültem be, de nem is foglalkoztak bent velem. 9 napig tartottak bent, soha többé nem akarok visszamenni...

Mielött bevittek volna, én is mindig be akartam oda kerűlni. Aztán 13 évesen bevittek mentővel. Lényegtelen most hogy miért.

Bevittek oda egy lányt, aki állandóan órdítozott, és nagyom csúnyákat üvőltött, aztán be nyugtatózták, akkor végre csöndbe maradt, de engem ez az egész jelenet 13 évesen annyira megrémisztett, nagyon féltem azon a napon.

Annyi a kezelés, hogy nyugtatót adnak este, vagy ha szükséges nappal is. Nekem azt se adtak. A felügyelők a tiktokot nyomták egésznap, és nagyon flegma stílusuk volt. Legalábbis amelyikben én voltam, ott ezeket tapasztaltam.

Igaz én gyerek pszichiátrián voltam vagy min, nemtudom hogy a felnötteknek milyen, de gondoltam megosztom a tapasztalatomat veled, hátha segíthetek ennyivel is :)

Remélem helyre jön az életedbe minden, és ha úgy döntesz, hogy bemész a pszichiátriára, akkor sok sikert hozzá! Nemtudom pontosan, hogy hogy zajlik a bemenetel, de szerintem ha bemész akkor segítenek és megmondják mi a teendő:)

16/L

Ismerősöm is volt bent, tulajdonképpen más nem csinálsz csak nyugtatóval pihensz.

(Azt meg otthon is meg tudod oldani.)

Szia! Erre a legjobb a LESZAROMTABLETTA. És ez nem cinikus és nem gúnyos válasz a részemről, hanem egy bevált módszerű, őszinte segíteni akarás.

Sajnos én is voltam ilyen gödörben, aztán elfilozofáltam magamban és arra jutottam, hogy el kell engedni az állandó társadalmi megfelelést. És egyszerűen csak élni kell. Én is sok dolgon felhúztam magam, párkapcsolati, egzisztenciális stb dolgokon. Aztán amikor már azt láttam, hogy minden a fejemre kezd nőni, elengedtem az örökös másokkal való összehasonlítgatást, a megfelelést, hogy "én IS olyan akarjak lenni, mint..." stb. Kicsit úgy voltam vele, hogyha az élet citrommal kínált, csináltam belőle limonádét. Nem volt munkám? Nem jött össze az ismerkedés nőkkel? (heteró ffi vagyok) Hát akkor élvezzük a szabadságot. Életemben annyit nem sétáltam a természetben és élveztem a napfelkeltéket és lementéket, mint akkor. Bőven volt időm és nem kötött le se munka sem párkapcsolat. Alkalmi melókból éltem. De! Eljártam meditálni egy buddhista közösségbe, rengeteg önfejlesztő és spirituális videót néztem a neten, könyveket olvastam, mentorhoz jártam. Annyi pénzt azért összeszedtem, hogy eljártam bulizni. Stb stb. Ugyanakkor nagyon komolyan elkezdtem önkénteskedni, segíteni és ezek egy idő után olyan szépen visszajöttek, hogy isten mentesen a bogyóktól meg a dilidokiktól. Sosem vettem ilyesmit igénybe, holott volt olyan évem, amikor két hónapon belül elvesztettem a számomra legfontosabb dolgokat és még egy jó kis egészségügyi porbléma is bejött. Azután a lazaságommal, a leszaromsággal, a "csakazértse tartozom senkinek, hogy megfeleljek" - életfilozófiámmal kijöttem a gödrökből. Ha sikerül elengedni a görcsösséget, a mindenáron való megfelelést, akkor bogyók nélkül is csodás életed lehet. Hidd el! Tapasztalat.

Én voltam bent nem volt semmi

Voltak ilyen foglalkozások meg ilyenek, elvoltunk

Ilyen marhaságokat amiket itt osszehordanak

Bármikor bemehetsz ha úgy érzed szükséges

Nyugtatót nem kapsz csak ha ezt az állapotod indokolja