Apámnak lehet köze ahhoz, hogy irtózom attól ha ruha nélkül látnak?
28 éves férfi vagyok, és mindig kényesen ügyeltem arra, hogy még póló nélkül se mutatkozzak. Például strandon is ha kijövök a vízből akkor az első dolgom, hogy gyorsan felöltözöm, törölközés nélkül, minimum rövidnadrágba és pólóba. Párkapcsolatban is hasonló a helyzet, eddig egyik barátnőm sem látott teljesen meztelenül. Nincs testképzavarom, sportolok és fitt vagyok, nem érzem magam csúnyának, mégsem tudom elviselni, ha ruha nélkül láthatnak.
Emlékszem, hogy kicsi koromban (3-4éves lehettem) anyám egy müanyag kádban fürösztött, és apám azzal poénkodott közben, hogy "ni-ni-ni látszik a pucája! hahaha!" Már akkor is nagyon cikisnek éreztem a helyzetet és takargattam magam, talán olyan is volt, hogy sírtam emiatt.
Összességében nem volt rossz gyerekkorom, szeretem a szüleim, de ez így belémégett.
Ebből a szégyenlősségből már rég ki kellett volna nőnöd .
Biztos nem voltál katona,mert ott kineveltek volna a szégyenlősségből.
Szerintem van valami abban, amit írsz. Biztos valami gyerekkori dolog lesz az oka. Nekem mondjuk a fitymaletapadás volt az oka a szégyenlőségemnek. Féltem, nehogy akár szóba is kerüljön a dolog.
Aztán 20 évesen kinőttem és ma már nem okoz gondot levenni a ruháimat.
Félmeztelenül lenni meg alap dolog egy férfinak. Akár otthon, akár strandon. Írtad, hogy fitt vagy, szóval nincs mit takargatnod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!