Kiknek van szükségük pszichológusra?
A témát úgy nyitnám, hogy nem szégyen pszichológushoz járni. Nem minden ember olyan erős jellem, hogy magában megoldja a problémákat. Pontosan úgy nem szégyen nyelvtanárhoz sem járni. Van, aki elég intelligens ahhoz, hogy mágától megtanuljon egy nyelvet, de másnak segítség kell.
És itt már érintettem is, hogy mire gondolok:
Van egy olyan gondolatom, hogy szerintem azoknak az embereknek van szükségük pszichológusra, akik alacsony logikai és érzelmi intelligenciával rendelkeznek.
Állításomat a következőkre alapozom:
A problémák megoldásához logikai intelligencia szükséges, akinek ez nincs, már eleve mások segítségére szorul. De ennél is nagyobb probléma, hogy az illető képtelen kontrollálni az érzéseit, ezáltal érzelmileg instabil.
Na, ilyenkor kell egy pszichológus, aki rendet tesz az ember fejében: vagyis elmondja azokat a közhelyeket, amire egy intelligensebb ember magától is rájön.
Mit gondoltok?
Kedves Psycho!
"Kérdés, mit csinálsz akkor (!hipotetikus helyzet!), amikor rájössz, hogy mondjuk a korábbi traumatizáció miatt folyton-folyvást olyan párt választasz magad mellé, aki szintúgy bántalmazó."
Jómagam úgy oldottam meg a párkapcsolatos problémákat, hogy nem adok a másik nemnek (nőknek) olyan értéket, mint régen. Tele lett ugyanis a hócipőm azzal, hogy időt pazarlok arra, hogy olyanok miatt akadok ki, akiket már nem is érdeklek.
Megállapíttotam magamban, hogy engem ezek az emberek nem szerettek igazán, ugyanis nem hinném, hogy megérdemeltem volna, hogy cserben hagyjanak. Én nem hagytam volna őket cserben. Szóval menjenek a francba.
Aki nem értékel, az is hagyjon békén. Most már csak olyan csajokat keresek magam mellé, akikkel tudok haladni az életben.
De egyébként meg kitűztem célokat magamnak. Az egyik az, hogy be akarom fejezni a sulit. Pont ma gondolkodtam azon, hogy csajozni elég időm lesz még, most más a feladat.
De amúgy nem volt egyszerű eljutni erre a szintre. Tipikus "hős szerelmes" voltam. De rájöttem arra, hogy ezzel csak magam járatom le.
Azzal például, hogy felkerestem a volt barátnőmet, hogy újra kezdjem vele, csak magam aláztam meg. Mert ő elutasított, nem is akárhogy. Szóval kellett egy koncepcióváltás, mert egy férfiember azért ne legyen már gyenge, hogy fut a nők után...
válasza:#13
Az a véleményem, hogy a lelkizés szerintem nem tanulható, hanem adottság kérdése.
Elvégezheti valaki az egyetemet, de ha egyszerűen nem olyan alkat, akkor az ember olyan, mintha a falnak beszélne. Másrészt a pszichológusnál ez megélhetés, ő nem azért segít, mert éppen ráér.
Akkor már inkább összeülök egy jó haverral beszélgetni, egy olyan emberrel, akiről tudom, hogy lehet lélektani és filozófiai témákat boncolgatni.
Ha meg ez nincs, akkor elmélkedek magamban.
válasza:10!
"Kérdés, mit csinálsz akkor (!hipotetikus helyzet!), amikor rájössz, hogy mondjuk a korábbi traumatizáció miatt folyton-folyvást olyan párt választasz magad mellé, aki szintúgy bántalmazó.
Oké, rájössz a kettő közti kapcsolatra.
És aztán?
Azt mondod, hogy oké, akkor olyan párt választok, aki nem agresszív. Csaképp azt tapasztalod, hogy az olyan fiú/lány egyszerűen nem jön be. Unalmas."
De egy pszichológus, hogy teszi hirtelen izgalmassá azt, aki valóban unalmas, azáltal, hogy beszélget velem mondjuk?
válasza:#15
"De egy pszichológus, hogy teszi hirtelen izgalmassá azt, aki valóban unalmas, azáltal, hogy beszélget velem mondjuk?"
Először koncentráljunk arra a szóra, hogy "hirtelen":
Az ilyen mély traumák feldolgozása és a személyiség "hiányzó" részeinek pótlása, az agresszió és kötődés összefonódásának felbontása sajnos nem megy egyik napról a másikra - akár évekbe is telhet!
Másodszor arra, hogy "a pszichológus hogy teszi...":
Nem a pszichológus fogja izgalmassá tenni a másik felet. Az annak a munkának lesz a következménye, amit te magad végzel el. A szakember ebben legfeljebb segít, mankót ad, de a lépéseket NEKED kell megtenni. Ez szerintem fontos különbség.
Harmadszor arra, hogy "beszélget":
A pszichológus nemcsak egyszerűen beszélget, hanem van egy csomó másik módszer is, ami ilyenkor segíthet (aminek persze lehet része a beszélgetés). Egy közismert ilyen módszer például a hipnózis, de ezen kívül még van jónéhány.
---
Hogy az eredeti kérdéshez is hozzászóljak:
nyilván nem lehet mindenkit egy kaptafára felhúzni, főleg egy összetett problémánál. Ezért nem tudom algoritmikusan, tételesen leírni, mi ilyenkor az egésznek a menete, hisz az egyénfüggő.
Arról nem is beszélve, hogy egyes módszerek van, akinél működnek, van akinél nem.
Általánosságban néhány dolog:
Le lehet ásni, hogy honnan jön ez az egész, mi táplálja a tünetet? Vagyis körbejárni, megérteni, tudatosítani a traumatizációt. Feldolgozni azt. Feloldani az esetleges bűntudatot (ez nem ritka a bántalmazottaknál).
Utána az emóciókkal kell dolgozni, vagyis, megvizsgálni, hogy érzelmileg mi hiányzik, és ezt megadni az illetőnek - "feltölteni" őt. Miért az elszenvedett agresszió ad biztonságot? Mivel lehet azt még megadni?
Ez, ennek sikeressége fog visszahatni ezeknek a szituációknak az érzelmi szintű megélésére. Azt lehet várni tőle, hogy az illetőnél ne legyen szükség az ilyen "tüzes, vad" körülményeknek a meglétére ahhoz, a kontrollérzet, bizalom, biztonságérzet meglegyen.
válasza:16! Csak tudod az a baj ezzel, hogy ez olyan mint a termeszetgyógyászat, hogy hit alapon működik.
A lényegen nem változtat, egy unalmas ember nem lesz izgalmas tőle, ráadásul feltételezed, hogy ezen változtatni akar az, aki ilyen kapcsolatokat szereti.
válasza:#17 Ez nem teljesen így van, nem hit alapján működik, vagyis nem a szó legszorosabb értelmében.
Cseréljük ki inkább a hitet a motiváció szóra.
Ebben más mint a természetgyógyászat. Abban ugyanis tökmindegy hiszel-e, vagy motivált vagy-e, legfeljebb a placebó fog működni.
A pszichológia esetén ha motivált a kliens, akkor igen komoly fejlődést el lehet érni.
"ráadásul feltételezed, hogy ezen változtatni akar az, aki ilyen kapcsolatokat szereti"
Igen, feltételezem, hisz valószínűleg azért kereste fel a pszichológust, mert változtatni akar valamin.
ALAPTÉTEL a pszichológiában, hogy segíteni csak azon lehet, aki akar változni, és elfogadja a segítséget. Ha ez nincs meg, akkor megette a fene, csak ellenállást fog szülni az egész. Rátukmálni senkire sem lehet.
De ez nemcsak a pszichológiában van így. Ha a gyereked utálja a borsófőzeléket, akkor nincs az az úristen, hogy rávedd, hogy szeresse. Persze, lenyomhatod a torkán, megfenyegetheted, de attól még utálni fogja. A viselkedés változik meg, az attitűd nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!