Mit tanácsolták?

Tudom, tudom az öndiagnózist hanyagolni kell, viszont én úgy gondolom nálam fenn áll a 2-es típusú bipolaritás.

A depresszióm az eddig is nyilvánvaló volt a szűk környezetemnek, sajnos az hogy ki sem tudtam sokszor kelni az ágyból és nem eszek kb. Semmit egészen az önbántalmazásig (leginkább biztosító tűvel karcoltam a karom, borotvát nagyon ritkán használtam mert féltem túl mély lesz a seb és valaki észreveszi), de a barátaim az önbántalmazásról nem tudnak meg próbálom a külvilág előtt is elrejteni ha nem nagyon rossz. A halál vágyomról pedig próbálok minél mélyebben hallgatni.

Viszont mindig van/volt egy idő amikor javultam, feldobott voltam pörögtem, koffein nélkül (a depressziós részeknél sokszor több doboz energiaitalt ittam a koffein miatt). Egyszóval olyan normális volt minden.

Aztán felvetődött bennem hogy a javulasom miért nem tartós és kb fél évvel ezelőtt elkezdtem naplót írni. Így visszavolvasva kitűnt belőle, hogy kb. 2-3 hétig jól vagyok utána 2-3 hétig rosszul. Közben egy ugyanolyan folyamatos ürességet érzek csak ugye amikor pörgök és teszem a dolgom ez nem tűnik fel csak ha komolyabban rágondolok hogy egyébként mit is érzek legbelül.

Ezentúl még sajnos indulatkezekesi gondjaim vannak. (Perceken át tartó dühkitörések) de szerintem ez független ettől.

Azt szeretném kérdezni hogy esetleg mit tegyek hogy ez ne hasson ki a tanulmányaimra (egyetem) annyira mert eddig egy 4es átlagot tudtam hozni de szeretnék javítani csak ugye a mélypontjaim alatt semmit sem tudok csinálni sajnos.

A pszichológust szeretném kerülni mert ha tényleg bipoláris vagyok akkor pszichiáter és gyógyszer lenne a vége és bármit csak gyógyszert ne. Akkor inkább menjen rá a teljesítményem és kibírom ezt az egészet csak gyógyszert ne.