Más is szorong már most a nyártól? HELP!
20 éves lány vagyok, egyetlen barátom, barátnőm sincs, semmi programom nem lesz a nyáron...Depressziós vagyok. Hol durvábban, hol enyhébben. De ha két és fél hónapra totál egymagamra vagyok ítélve, még suli sincs, hogy legyenek körülöttem mások, akkor félek, hogy totál be fogok kattanni. Gondolkoztam, hogy bemegyek addig egy pszichoterápiás osztályra mondjuk. Dolgozástól nagyon szorongok, tavaly volt két munkám, csak rövid időre, elsőn molesztáltak, másodikon kiközösítettek, a főnököm megalázott. Egyébként is nehezen kezelem a stresszt, a szorongást, de ezek végképp kiütöttek, azóta félek bármibe is belefogni.
Van bárki hasonló helyzetben, mármint, hogy ilyen fiatalon, amikor buliznia, barátkoznia, első szerelmeket kéne megélnie a nyáron, helyette otthon ül (/fekszik az ágyon esetleg olvas, vagdossa a kezét)?
"semmi programom nem lesz a nyáron..."
. Miért ne lenne?
Senkihez nem kell alkalmazkodnod, rakás szabadidőd van, úgy osztod be, ahogy akarod. Annak idején 21-22 évesen egy rakás jó filmet, múzeumot megnéztem tök egyedül, maradandó élmény volt mind.
Meg nem értem, miért releváns, hogy nyár lesz. Tanulsz még valahol?
Nyáron végezhewtő jó kis tevékenységek:
Biciglizés.
Strandolás.
Túrázgatás.
Állatkertek és egyéb létesitmények meglátogatása.
Adtam pár jó tippet.
Hát, azért nem lesz programom, mert nincs egy barátom sem, akivel mehetnék.
Filmet nézni azt szoktam persze, évközben is, most is, mert ha nem suliban vagyok, akkor egyedül vagyok itthon és el kell ütnöm az időt. De legalább van suli, bár az sem vesz sok időt igénybe, mert esti képzés. De így azért oké, ez fenntartható. De ha suli sem lesz, akkor két és fél hónapnyi teljes magány hull rám. Ezért félek a nyártól.
De egyedül is mehetsz mindenfelé nem feltétlenül kell ahhoz társaság, hogy beülj a moziba, megnézz egy kiállítást, stb.stb. Egyébként meg mivel nyilván zavar téged ez a helyzet, valamit csak tenned kell, mert magától nem fog megoldódni. Akármilyen nehéz, csak magadon kell kezdened, semmi nem fog változni, ha csak az ágyon fekszel.
Elsősorban azt kellene helyre tenni magadban, hogy nem kell mindenhez társaság, nem tragédia, ha egyedül vagy.
Depressziós vagy, próbálj meg pszichológushoz elmenni. És addig is/közben valami ritmust adni a napoknak, menni valamerre nyáron is. Biztos rohadt nehéz, de még kellene próbálni.
De hát nem járhatok 2 és fél hónapon keresztül folyamatosan moziba meg kiallításokra.
A szeptembert várom, hogy elkezdjem az egyetemet, végre lesznek programok, emberek, események. De addig tényleg nem tudom mit tehetnék.
Nem tudok egyedül programot csinálni, nagyon bizonytalan vagyok magamban a sok ember között. Az erdőbe ki merek még esetleg menni egyedül, de ott is elfog a sírás, hogy mennyire egyedül vagyok, milyen jó lenne máshoz szólni, megölelni egy barátot, megosztani pár gondolatot, ilyesmik.
Van hobbid? Keress olyan csoportokat, ahol ezeket űzik és barátkozz velük. Rengeteg szervezett túra, utazás létezik.
Én pl. ősszel egyedül fogok elmenni egy komolyzenei koncertre, mert az jelenleg páromat nem érdekli. És? Elmegyek egyedül. Nem függök a másiktól.
#6: de miért csinálsz problémát valamiből, ami nem probléma? Egyedül Te magad kötelezed arra magad, hogy márpedig itt programokat kell csinálni két és fél jónapon át.
Ha ismerkedni akarsz, ismerkedj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!