Egy szorongó ember miért nem azon szorong hogy pl. az utcán megtámadják, miért logikátlan dolgokon?

Magamról van szó

Kiskorom óta szorongok és kényszeres vagyok, annak neveltek, de valahogy mindig a megfoghatatlantól, a szerencséhez köthető dolgoktól szorongtam

Pl hogy mi lesz ha nem kapok munkát, ha elrontok egy szót a dolgozatban és emiatt nem vesznek fel valahova, ha valamit rosszul mondok és emiatt lesz valami bajom.

De azon hogy lesz egy autóbalesetem, vagy lezuhan a repülő, vagy megtámadnak este az utcán, azon nem, pedig amúgy ezek a legnagyobb félelmeim

Nemrég rosszabb lett a szorongás és reggelente már hányni szoktam, ha arra gondok hogy éjfélre értem haza és mi lett volna ha elrabolnak, vagy külföldön este taxival mentem haza egyedül és mi lett volna ha elrabol a taxis…

Eddig miért nem szorongtam ezen?

Fiatal lány vagyok, többször jöttek már utánam az utcán, BKV-n perverz idióták megbámultak és eddig valószínűleg disszociáltam, most viszont egyszerre ömlik rám minden…

Abban sem vagyok biztos hogy valaha megtámadtak e vagy sem…

Borzasztó érzés, mit lehet ezzel kezdeni?