Túlevés okai?úgy érzem sosem fogok tudni leallni.

7 évvel ezelőtt voltam anorexiás,aztán ez végülis rendeződött bár az étellel való kapcsolatom azóta sem jó.Volt egy nagyon rossz kapcsolatom,ahol a másik fél állandóan bántott lelkileg beszólt,stb,utána jöttek az evési kényszerek.Volt hogy heti 2-3x,de akkor nagyon nagy mennyiségben,persze utána jött a bűntudat.Ez a kapcsolat sokáig tartott,nehezen de kiszálltam belőle,azóta az életem többi területén próbálok helyt állni.

Elkezdtem dolgozni,és még most is vannak nehezebb időszakok.

Havi 2-3 falásrohamom van már,ez már egy fokkal jobb,de iszonyatosan félek hogy el fogok hízni.

Olyan szépen lefogytam,mert volt hogy nem ettem csak alig.

Sok ilyen falas után három napig kompenzálok,és csak alig-alig eszek ,utána meg éppen hogy eszek valamennyit,de nem is vagyok éhes

Eltelik egy hónap megint falasi roham.Hajnalban rám jön mert éhes vagyok,utána meg már csak úgy eszek ,és iszonyatosan bánom.

Vannak hobbijaim,járok edzeni is,nem vagyok még elhizva mert valahogy mindig kikompenzálom,hogy a heti keretbe beleferjen amit megeszek a túl evések után,de ilyenkor egyszerűen utálom magam

Nagyon rosszul érzem magam,nincs senkim,sokszor bántottak,és talán az is baj volt.

Sokszor érzem magam magányosnak,szerethetetlennek,és ha eszek ezek az érzések valahogy elmúlnak._De állandóan a testemet nézem,a megszállottja vagyok,és ilyenkor még csak a tükörbe sem merek nézni

Bárcsak nem érdekelne a súlyom,és bűntudat nélkül tudnék enni.

2014ben kezdődött maga az evészavar(anorexia) tehát már 10 éve hogy benne vagyok ebben az egészben.

Tudom,pszichológus,de őszintén azt sem tudom miben fog tudni segíteni.

Annak idején jártam gyerekkoromban,de nemnsegitett.

Most meg itt vagyok lassan 24 évesen,és úgy érzem minden romokban,sosem leszek elégedett magammal.Mindif másokhoz mérem magam.Ugy érzem már sosem fogom szeretni önmagam

Nem tudom merre induljak,de tudom hogy ez nem jó,és hogy az életem sok területén vannak problémák