Ha van egy 15 éves lány, és meghal az apja, és úgy tesz, mintha semmi nem történt volna, ott ugye lehet valami gond?

Csak onnan tudhatod, hogy nem viseli meg, ha magadról beszélsz. Egyéb esetben nem tudod.

Lehet hazudni az érzésekről, eljátszani, hogy minden oké, aztán este csendbe sírni. Lehet úgy tenni, minta mi sem történt volna.

Én a nagyim halálakor tettem ezt. Nem sírtam mások előtt, ugyanúgy éltem az életem, ugyanúgy jártam bulizni egyetemistaként. Aki nem a szülőfalumból való, az észre se vette rajtam, hogy történt valami. Miközben a mamám volt az utolsó családtagom, akit szerettem. Megviselt? Meg. Látszott rajtam? Nem. Úgy tettem, mintha soha nem lett volna az életem része, csak ritkábban mentem haza koliból, mert nem volt ki miatt. Kevésbé érzékeltem, hogy nincs más, mert 160 kmvel távolabb az otthonomtól tényleg nem volt soha az életem része, csak a szülőfalumban.

Miért lenne pszichopata?

Nem tudunk semmit, lehet az apjának már megváltás volt a halál és ahogy az előző írja, nem tudhatod mit érez.

Egyéni ki hogy dolgoz fel egy halálesetet.

Miért lehetne gond? Mindenki másképp dolgozza fel a veszteséget.

Ehhez hozzájön, hogy 15 éves, és őszinte, nem színészkedik, nem jajveszékel, mert az idióták azt várják el.

És ha nem ő ölze meg, viszont az apja abuzálta?

Ha már ennyire agyalsz, erre is gondolj. ;)