Hogy lehet a múlt hibáiból meg a jelenkori roncs állapotból kijutni?

Folyton az a rengeteg ember van eszemben akivel összesodort az élet és én is szemét voltam de hátba is szúrtak sokan, viszont olyan pszichés betegségem van, hogy mindenkivel vitatkoztam, hirtelen rondákat mondtam de nem is gondolom másképp, mert képmutatóak az emberek és senki nem foglalkozott velem, viszont teljesen egyedül vagyok és akárhova megyek ezek az emberek vannak, kavarnak, a régi énemmel tekintenek rám én meg valójában egy semmi vagyok tele haraggal és dühvel feléjük mert olyanoknak látom őket, akik elvannak a saját kis hibájukkalnés mindig én feleltem éte. De hogy lehet ebből kijutni? Bárhova megyek kiröhögnek vavy idegbetegnek tartanak pedig gyógyszeres kezelés után más lettem.

De nem tudok uj kapcsolatokat épiteni nem is akarok.

De saját csapdámba estem és bárkivel próbálok beszélni ha nem figyel rám elmegy a kedvem és felbosszant, nem akarok az emberektől semmit.

De hogy lehetne azt megoldani hoyg az emberek negatívsága ne húzzon vissza a multbéli énembe? Mert ahogy megitélnek végükis az vagyok... Hogy lehet tulmenni ezen? Vagy ez a vége?